Louis-Ferdinand Céline: London Bridge (Bohócbanda 2.)

"Most én leszek a bohóc. Te jó ég! Én, akié minden gond?, aki maga a tapintat?"

"A kapu előtt már tömegek... Pedig nagyon siettünk... a kerítés mentén... a járdán... minden kézben a Times, mindnek ugyanaz az oldala nyitva... A hirdetésre jöttek... Gyönyörű a ház... luxus... kert veszi körbe... virágágyások, rózsa, de nem akármilyen!... egy inas próbálja visszatartani őket... a türelmüket kéri.

- The Colonel is not ready!... Az ezredes még nem készült el!

És tolja el őket a kapu elöl.

A jó anyját! És velünk mi lesz? a fenébe! Nem vagyunk hajlandók várni!..."

Ezekkel a sorokkal indul Céline regénye, melynek főszereplője, Ferdinand. A regény önéletrajzi elemekből építkezik. Az írót 1912-ben besorozták, három éves szolgálatát a 12. lovasezrednél kezdte meg Rambouillet-ben. 1914 októberében Ypres közelében megsebesült, amiért katonai érdeméremmel tüntették ki és még az l'Illustré National címlapjára is fölkerült a képe. Fejsérüléséből rendszeres kínzó fülzúgás maradt vissza. 1915-ben olyan súlyos karsérülést szenvedett, hogy felmentették minden további szolgálat alól. Leszerelése után Londonban telepedett le.

A London Bridge című regény főhőse, Ferdinand is Londonban él. Kicsit zűrzavaros az élete, laza ám komoly kapcsolat fűzi az angol főváros alvilágához. Ferdinand társai csalók, szélhámosok, prostituáltak és futtatójuk, verőlegények és tolvajok. Ferdinand és álkínai barátja, Sosthene  legfrissebb vállalkozása O'Collogham ezredeshez kötődik, aki egy hirdetést adott fel a Times-ban...

Céline sodró erejű, hétköznapi beszédhez közel álló stílusban, szinte "egy levegővel" meséli el kicsit szerencsétlen, bűnös és kicsit boldogtalan hősei történetét.

(az ajánlást készítette: Katona Zsuzsa)