2015 irodalmi Nobel-díjasa: Szvetlana Alekszijevics

A fehérorosz írónő minden művében az egyén és a hatalom viszonyát vizsgálja. A Svéd Királyi Akadémia indoklása szerint az elismerést többszólamú írásaiért kapta, amelyekben a jelenkor szenvedéseinek és a bátorságnak állított emléket.

Szvetlana Alekszijevics 1948. május 31-én született az ukrajnai Ivano-Frankivszkban. Apja fehérorosz, anyja ukrán. Apja a hadseregben szolgált, leszerelése után a család Fehéroroszországba költözött. Szvetlana Alekszijevics eleinte riporterként, valamint egy minszki irodalmi lap tudósítójaként dolgozott. Sokféle műfajban próbálkozott: már az iskolában írt verseket, később novellákat és esszét is.

„A valóság mindig mágnesként vonzott; kínzott és megbabonázott, foglyul akartam ejteni az írásaimban” – mondta egyszer egy interjúban. Ezért esett a választása a dokumentumregény műfajára. Könyvei tragikus történelmi események túlélőinek, szemtanúinak vallomásaiból, valamint korabeli dokumentumokból állnak. Jellemző, hogy műveiben a szovjet és a posztszovjet történelmet az egyes ember szemszögéből ismerhetjük meg.

Összesen hét könyve jelent meg, ezek közül kettő olvasható magyarul is, a Fiúk cinkkoporsóban és A háború nem asszonyi dolog. Hamarosan megjelenik magyar fordításban Elhordott múltjaink című műve is. 

Munkásságáért több nemzetközi elismerést kapott: többek között 1999-ben Herder-díjjal, 2013-ban a német könyvszakma békedíjával jutalmazták.

(forrás: litera.hu)

Kapcsolódó linkek: