Már kölcsönözhető! - ÉBERHARDT BÉLA: A MI SZALKI-SZIGETÜNK

"Nincs olyan dunaújvárosi, aki ne tudna egyet-mást a Szalki-szigetről. Sokan ismerjük és szeretjük, de történetéről, viszontagságos sorsáról már kevesebbet tudunk." Karácsonyra jelent Éberhardt Béla új könyve, amelyből megismerhetjük a sziget történetét a kezdetektől a megújulásáig.

"Nincs olyan dunaújvárosi, aki ne tudna egyet-mást a Szalki-szigetről. Sokan ismerjük és szeretjük, de történetéről, viszontagságos sorsáról már kevesebbet tudunk. Talán nem mindenki előtt ismert, milyen is volt, mielőtt az öböl túloldalán megépült az ipari kikötő, és hogy annak idején nemcsak a Radarban és a Délivárosban, hanem a szigeten is létezett egy barakktábor.”

Karácsonyra jelent meg és már kölcsönözhető a könyvtárból Éberhardt Béla új könyve, amelyből megismerhetjük a sziget történetét a kezdetektől a fejlesztéseken, terveken keresztül a megújulásáig. Megtudhatjuk, milyen volt, amikor még igazi sziget volt, amikor az ipar szolgálatába állt - MAHART, ruhagyár, hajóállomás, gabonasiló, kikötő, komp -, amikor a löszpart megcsúszott. A munka mellett a szabadidős tevékenységek és szórakozás helyszíne is volt nemcsak régen, hanem napjainkban is: szabadstrand, kemping, sportrendezvények, fesztiválok, Öreg Halász, Remix diszkó, halászcsárda, szaunapark és még sorolhatnánk. Végül olvashatunk a fejlesztésekről, elképzelésekről, tervekről és arról, hogy mit hoz az ezredév. A város egykori főerdésze kutatásai, tapasztalatai alapján megírt kötetben minden fejezetet dunaújvárosi szerzők versidézetével kezdi, és kivételes képekkel idézi fel a régi emlékeket, mutatja be az épített környezetet, és a táj természeti szépségeit. Nem titkolt szándéka mindezzel az, hogy meggyőzzön mindenkit arról, hogy a városnak ez a része egy kincs és igen nagy értéket képvisel.

Részlet a szerző ajánlásából:
„Ám ha városunk része, vagyis a miénk, akkor miért Szalki-, és miért nem Pentelei-szigetnek hívják? És egyáltalán, mennyit tudunk róla azokból az időkből, amikor még nem kötötték gáttal a pentelei parthoz, vagyis igazi sziget volt?  A Szalki-sziget az 1950-es évek elejétől fontos szerepet tölt be a fennsíkon létesített vasmű és város ellátásában, mint ipari kikötő és ivóvíz-bázis. Északi része napjainkban már jóléti célokat szolgál, a szabad strand, a kemping és a Halászcsárda évek óta kedvelt helyei a természetet szeretőknek.

Arra vállalkoztam, hogy megírom a Szalki-sziget rövid történetét olyan forrásokból merítve, amikhez levéltári kutatás nélkül is hozzájutok. A Dunaújvárosi Hírlap és elődei 1950-től kezdve … rendelkezésemre álltak digitális formában a József Attila Könyvtár honlapján, a hiányzó évfolyamokhoz a könyvtárban jutottam hozzá. A helyi lap igen jó forrásnak bizonyult, de találtam információkat a szigetről más újságokban, könyvekben, visszaemlékezésekben (és nem utolsó sorban a világhálón) is. No meg itt vannak az én személyes élményeim, amelyeket munkám során, esetleg magánemberként megéltem ezzel a különleges földdarabbal kapcsolatban. Úgy gondolom, ha ez a könyv nem is lesz dokumentum értékű, de megállja a helyét bizonyos fajta almanachként, helytörténeti olvasmányként."

Kapcsolódó linkek: