Május 16-án (szerdán) fél ötkor találkozunk a KÖNYVKLUBBAN

Megfelelés vagy önmegvalósítás? Megtanulhat-e repülni a postáskisasszony, aki hat lábujjal született? Madárrá változó művész vagy művésszé változó madár? Kérdések és vélemények három könyv kapcsán az áprilisi könyvklubban.

Áprilisi beszélgetésünk fő témáit elsősorban Kent Karauf Kései párbeszéd, Romain Poértolas A kislány, aki lenyelt egy akkora felhőt, mint az Eiffel-torony és Szabó T. Anna Senki madara című alkotásai adták.

Ismét szóba került a szűkebb-tágabb környezetnek való megfelelés kényszere, illetve a saját vágyak, az önmegvalósítás lehetséges ellentéte. Zsarolható-e a nagyszülő az unokával? Feltételhez kötheti-e a felnőtt gyermek a szülőt, hogy találkozhasson unokájával? A Kései párbeszéd idős párja közül Abbie-nek kell döntenie: feladja-e harmonikus, kiteljesedő kapcsolatát szomszédjával, Louisszal vagy nem… Többnyire arra jutottunk, jó megoldás nincsen az ilyen helyzetben. Emellett beszélgettünk arról is, hogy miért alakult úgy a szülő-fiú kapcsolat, hogy sor kerülhetett erre a helyzetre.

Poértolas hosszú című regényének mesélője egy repülőtorony navigátora, aki valószerűtlenség világába helyezi a történetet, hogy a valódi tragédiát el tudja mesélni. Mindannyian emlékszünk arra, amikor egy izlandi vulkán kitörése miatt nem indulhattak a repülőgépek. Providencnek, a postáskisasszonynak pedig éppen akkor kellett Afrikába utaznia, ahol nagyon várta őt Zahera, a súlyosan beteg kislány. És ahogy a mesében, a szeretet szárnyakat vagy legalábbis lehetőséget adott, hogy Providence megtanuljon repülni. Mulatságos és hihetetlen kalandok sora követi egymást, amelyek talán meg sem történtek. Valóság és mese. Sokszor csak így, együtt tudunk elmondani valami szépet és meghatót. Az abszurd ebben a regényben is hasonló szerepet tölt be, mint Jonas Jonasson könyveiben, jegyeztük meg. Inkább a humor, a megértés eszköze, mint az elidegenedése.

Szabó T. Anna könyve is mesébe öltöztetve mondja el gondolatait az elfogadásról, az elengedésről és az alkotásról. A történet érdekes ötvözete a magyar és japán népmesei világnak. Judit a Hortobágyra képzelte a történetet, Éva a madár motívum kapcsán beszélt Andersen tizenkét hattyújáról, ahol szintén fontos szerepe van az átváltozásnak. Magdival felidéztük Szabó T. Annával való közelmúltbeli találkozásunkat, ahol többet megtudtunk az írónő japán kötődéséről. „Ha madarat szeretsz, égbolt legyél ne kalitka.” gondolata talán a legtömörebben adja vissza a Senki madara üzenetét.
Szabó T. Anna június 7-én könyvtárunk vendége lesz! >>

Mint ahogy máskor is, beszélgetéseink során sok más is szóba került még. Anita és Ildikó is elolvasta Rakovszky Zsuzsa A kígyó pillantása című könyvét és ismét beszélgettünk arról, hogy a főszereplő mennyire áldozat, tehetett volna-e valamit, hogy másként alakuljon a sorsa? Vagy kora gyermekkori szeretetlen világa eleve kijelölte életútját? Úgy tűnik Rakovszky Zsuzsa könyvével kapcsolatban mindig tudunk olyasmiről beszélni, ami felkelti az érdeklődést, most Judit volt az, aki kedvet kapott a könyv elolvasásához.

Beszéltünk még Deborah Moggach Tulipánláz és Jenny Erpenbeck Megy, ment, elment című könyvéről is, Maja pedig Daniel Glattauer: A hetedik hullám című regényét ajánlotta.