Lübeck után az amerikai dél világa - KÖNYVKLUB

November 21-én fél ötkor a könyvklubban William Faulkner, amerikai író négy regényéről beszélgetünk: Sartoris, Megszületik augusztusban (Augusztus fénye címmel is megjelent), A hang és a téboly, Míg fekszem kiterítve. Hagyományok, tekintélytisztelet, feszültségek, nyugtalanság és érdekes történetek.

Október 24-én Thomas Mann klasszikus regénye, A Buddenbrook ház című könyv volt beszélgetésünk alapja.

Amiben mindannyian egyetértettünk, hogy Thomas Mann stílusa rendkívül szemléletes, szépen ír. Leírásai alapján egyáltalán nem volt nehéz magunk elé képzelni a történet szereplőit, eseményeit. Például a nagypolgári család karácsonyi ünnepségeinek leírása előhívta, előhívhatta Bergman Fanny és Alexander című filmjének nyitójeleneteit.

Van-e a regénynek főszereplője? Erre a kérdésre először Thomas Buddenbrook neve merült fel, aztán felvetettük, hogy talán inkább Tony, a lánytestvér. Anita jegyezte meg, hogy legtöbb részletet az ő életéről tudhatunk meg. Vele indul a történet, őt látjuk kislányként nagyszüleivel, szüleivel, testvéreivel egy idilli, nagypolgári környezetben. Vele is zárul a történet, hiszen ebből a családból már csak ő él.

Beszélgettünk arról is, hogy egy nőnek a 19. században mennyire kellett engedelmesnek lennie? Mit várhatott és mit kapott „cserébe”? Maja vetette fel, hogy bár sem Tony, sem Kárász Nelli házassága (Németh László Iszony című regényének hősnője) nem sikerült - a férjek taszítóak, közönségesek - a „megoldások” mennyire különböznek. Igaz, hogy a két nőalak között van néhány generáció. Érdekes volt még Gerda (Thomas felesége) alakja, aki a hegedüléssel, a zenével egyfajta elefántcsonttoronyban élt, és bár közös vonzalom volt a házasságuk alapja, mégis egyfajta hűvös távolságtartás jellemezte házasságukat.

Szó volt a polgári, kereskedői erényekről ( öntudat, műveltség, hagyomány, szorgalom, becsület, tisztesség, kötelesség, tekintély stb.), amelyeket az öreg Bruddenbroook intelme fejez ki találóan: „Láss nappal vidáman, üzleteid után,de csak olyan üzleteket köss, hogy éjszaka nyugodtan alhass!”

A család nem minden tagja akart, vagy tudott ezen intelmek szerint élni. Szóba került Krisztián alakja, aki Judit szerint könnyelmű, gyenge ember volt, nem találta helyét a polgári családban. Hannoról, a család utolsó férfi tagjáról Magdi beszélt, aki sajnálta a magányos fiút, akinek sok problémája volt az egészségével, az iskola is nyűg volt számára és nem lehetett belőle művész. Magdi külön megjegyezte, hogy milyen fájdalmasak lehettek a korabeli fogorvosi kezelések, melyeket Thomas Mann rendkívül érzékletesen írt le.