1972. május 21-én nyílt meg a római kőtár

Kőtárrá alakították át az Öreghegyi út 29. udvarát és környékét. „Az ország legfiatalabb és legmodernebb városa tövében egy helyreállított római tábor." Intercisa kőemlékekben való gazdagsága régi és ismert tény. A legjobban feltárt, a legalaposabban ismert római határerőd és település az országban.
Egy városi szabadtéri múzeum létrehozásának ötlete már az 1960-as évek elején felvetődött. 1963-ban ki is jelölték a gyűjtemény helyét, a „régi pentelei Kálvária dombtól a kikötő-partig. A terület határos lesz – s ezért szervesen kapcsolódik a római-kori Castrum ásatásokhoz, valamint a később ugyanitt létesítendő romkerthez is.”


A romkert megnyitására 1972. május 21-én került sor. Megnyitó beszédében „Nagy Jenőné, a tanács művelődési osztályának vezetője kifejezte reményét, hogy a kivételes gazdagságú kőtár városunk serdülő és felnőtt nemzedékét egyaránt az emberi kultúra tiszteletére és megbecsülésére fogja nevelni....„A szabadtéri kőtár gondosan válogatott domborműveit, feliratos köveit s a kihelyezett szarkofágokat az új víztorony közelében, Intercisa katonai erődjének ma még csak helyenként feltárt várfala szomszédságában tekinthetik meg az érdeklődők. 

Szabadtéri néprajzi gyűjteményt létesítenek városunkban=Dunaújvárosi Hírlap, 1963.06.04. 5.o.
Megnyílt Intercisa szabadtéri kőtár=Dunaújvárosi Hírlap, 1972.05.23. 8.o.


A teljesen újjárendezett kőtár megnyitójára 1974 októberében került sor. „A múlt hónapban megnyílt új kőtár a Castellum déli oldalán fekszik. Közös kerítés övezi a Castellummal, amelynek teljességre törekvő feltárása, romkertté alakítása 1973-ban indult meg. A kőtár anyaga nagyobb részben a Dunaújvárosi Múzeum ásatásaiból, azon belül is elsősorban a föltárt késői római kősírokból, kisebb részben pedig a faluból kerültek elő...Első ízben lehetett megoldani Dunaújvárosban, hogy a kiállítási és a tanulmányi kőanyagot elkülöníthessék egymástól..."


"A kialakított bemutatási területen téma szerint csoportosították a köveket. A bejárat közelében a mérföldkövek sorakoznak, melyek az utóbbi években örvendetesen megszaporodtak. Ezek után néhány szép oszlop és oszlopfő következik, majd a legnagyobb egység, a szarkofágok és sírtáblák sorakoznak. Szerencsés véletlen volt, hogy M. Aur. Malahianus sírkövének hiányzó darabja 60 év után előkerült. A Magyar Nemzeti Múzeumnak köszönhető, hogy a kő két rész ismét egymás mellé kerülhetett. A kőtár másik reprezentatív darabja a Caracalla tiszteletére állított bronzszobor bázisa, amelyet a különböző helyeken előkerült négy kőlapból csaknem hiánytalanul sikerült összeállítani. A sorban a figurális emlékek következnek. A legszebben kidolgozottak közül kiemelkedik a fürdőző Dianát és a leselkedő Akteont ábrázoló mitológiai dombormű, amely egy sírépítmény része volt. Eredetileg hasonló szépségű lehetett a bacchikus menetet ábrázoló relief is, de sajnos, hiányosan maradt ránk és felülete is több helyen megsérült. A kőtárt néhány fogadalmi tábla és oltár zárja le. Az előkerült Mithras relief Pannónia egyik legszebb ilyen típusú emléke, a fokozott védelem miatt a múzeumban tekinthető meg. A helyszínen bemutatott építmények területét növelik, kiteljesedik castellum eredeti képe."

Kőtár Dunaújvárosban=Pesti Műsor, 1974. 11. 14.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2009-ben a római limes hazai szakasza is felkerült az UNESCO Világörökségi Bizottságának várományosi listájára, amelybe a Római városrészben található egykori katonai szálláshely is beletartozik.

Az egykori római katonai tábor területén létesült kőtár tavasztól őszig látogatható >>. Római kőemlékek: az 1. század végétől az 5. század elejéig itt állomásozó, kisegítő csapatok táborából jelenleg részben a parancsnoki épület, egy innen kiinduló út, az északkeleti és délkeleti tornyok valamint a déli kapu helyreállított maradványai láthatók.

Kapcsolódó linkek

 

Médiatár - a DTV archívuma 1985-2004 >>