AJÁNLÓ

FELNŐTTKÖNYVTÁRGYERMEKKÖNYVTÁR

SzépirodalomBestsellerek, romantikus történetekBűnügyi történetek, krimikFantasztikus regények, fantasy, sci-fikIsmeretterjesztő és szakirodalom - Mentálhigiéné, lélektan, pszichológiaIrodalomtudományTörténelem

Felnőttkönyvtár

Szépirodalom

Banka Roland: A szamaras zarándok

Szent Jakab útját a Camino de Santiago zarándokutat már sokan megjárták és erről sokféleképpen számot is adtak. Ez a mostani kötet azonban mégis „unikális”. Fiatal szerzője ugyanis nemcsak barátjával, de egy szamárral is gyarapította „maroknyi” csapatát. Önéletrajzi kötet, amelynek bevezető soraiból kibomlik, hogy az egyetemen pszichológiát hallgató fiatalember életének egy válságos szakaszához elérve, amikor már az öngyilkosság gondolatát is fontolgatta, úgy döntött, hogy új irányt ad életének és elindul az úton, amely olyan sokaknak segített már abban, hogy megismerjék önmagukat és gondolataikat átszűrve egy „tisztább”, élhetőbb élet reményében térjenek majd hazájukba vissza. Folyamatosan „monitorozza” önmagát és az őt körülvevő világ anomáliáit, mindezt nemcsak a tanár és a pszichológus, de gyakorta az avatott filozófus „bonckése” alá téve teszi.

Bánki Éva: Telihold Velencében

Nem hagyományos útikalauz, hanem szó szerint élménybeszámoló. Az ötvenéves asszony egy napon elhatározza, hogy nyolcéves kislányával negyedévre kitelepül Velencébe, mert ott élve akarja megismerni a város köznapi valóságát. Tél végén érkeznek a fázós, didergős városba, amely a szerzőnek régi ismerőse; visszaemlékezik első látogatására, amikor a rázúduló temérdek szépségtől „érzelmi sokkot” kapott. Megismerik a nemzetközi összetételű szomszédságot, fölfedezik a környéket. Kiderül, milyen egy velencei elemi iskola, a közkórház, a boltok. Bánki Éva mindazonáltal egy-egy nevezetességet említve mindig elősorolja a legfontosabb rá vonatkozó tudnivalókat, érdekességeket, főképp azokat, amelyek a középkori velencei-magyar kapcsolatokat szemléltetik. Kitekint Velence történelmének korszakaira. Rengeteg művelődéstörténeti érdekességet közöl a velencei színjátszásról, az építkezések sajátosságairól, a hajóépítés múltjáról; egyként megidézi a nagy hatalmú dózsék alakját, a jelenkori családi élet szokásait, az étkezések, összejövetelek hangulatát, egyáltalán, a velencei élet minden sajátos vonását.

Bereményi Géza: Levédia

Bereményi Géza ezidáig az íróasztalának fiókja mélyén rejtőző filmforgatókönyvét tartalmazza a kiadvány. A szerző „vallomásos” előszava szerint az ezredforduló éveiben eredetkutatással kezdett foglalkozni. Körösi Csoma Sándor „nyomvonalán” járva a sztyeppei ősnépek kerültek érdeklődésének középpontjába. Hosszas és tudományos alapossággal elvégzett kutatómunka adta meg a forgatókönyv „eredőjét”, amikor a Kárpátokon túlra „kitekintve” a Don folyóig, ott is a Kazár Kaganátus (8. század) világát kezdte el „feltérképezni”. Ennek a máig nyúló honalapításnak, honfoglalásnak a történetét kívánta pergő filmképekkel életre kelteni, azt a folyamatot, amely a mai megmaradás történelmi „előképe” volt. A történet szereplői, Baba Yaga, a Sámán, Kelping, majd a későbbiekben színre lépő Kagán Bek, Emese, Ugiek, Yazir, a történelmi szereplők Álmos vezér, Árpád, Harald király vezetik az olvasót az úton, amely Levédiából végül a Kárpát medencébe vezetett el.

A szerző művei könyvtárunkban >>

Berlin, Lucia: Este a paradicsomban - Újabb történetek

A második Lucia Berlin-kötet jelenik meg a Jelenkor gondozásában - és ezzel a teljes életmű hozzáférhető magyar nyelven. Berlin alanyi szerző: alig átalakítva a valóságot szépirodalommá, csak arról ír, amit megélt - a sorsa pedig nem szűkölködött fordulatokban, érzelmekben, végletességekben. Talán nem is akad olyan novellája, amiben ne tűnne fel valamelyik alakmása, vagy akár ő maga, mégpedig minden esendőségét pőrén az olvasó elé tárva. Berlinnél az amerikai elbeszélő-iskolára jellemző mondattani tisztaság, atmoszférateremtő erő, jellemábrázoló képesség és kifinomult elemzőkészség a latin ízzel keveredve új minőséget kap. Szokatlan nyíltsággal beszél saját érzelmeiről, esendőségéről, testi-lelki bajairól, bensőségesebben fogja fel a család, de a halál fogalmát is. A kötet első felében huszonkét elbeszélés olvasható; az írásokat Lucia Berlin fiának, Mark Berlinnek személyes hangvételű előszava vezeti fel. Az írónő másik fia, Jeff Berlin bevezetője nyitja meg a második szakaszt, amelyben Lucia Berlin családi fényképekkel kiegészített memoárja, és 1944-1965 között íródott válogatott levelei kaptak helyet.

Cao Wenxuan: Bronz és Napraforgó

A Pekingben élő író megindító történetének címszereplői, a Bronz nevű kisfiú és a Napraforgó névre hallgató kislány. A fiú még egészen kiskorában, egy borzalmas tűzesetben olyan sokkot kapott, hogy ettől örökre megnémult, és a magányos kamasz képtelen kapcsolatot teremteni saját kortársaival és a világgal. Napraforgó, szobrász édesapjával együtt él, a családnak azonban sok más értelmiségi kínaihoz hasonlóan keserű sors jutott a 20. század hatvanas-hetvenes éveiben, amikor a Mao Ce-tung-i diktatúra az értelmiségi városlakókat falvakba terelte és földműves munkára kényszerítette őket. Napraforgó Árpaföldön él az édesapjával, mindaddig, amíg a férfinek egy napon nyoma vész. Bronz családja befogadja a kislányt és a két magányos gyermek között szeretettel teli, mély és feltétel nélküli érzelmeken nyugvó igaz barátság szövődik. A líraian szép mondatokban megfogalmazott történet az ő barátságuknak a krónikája, amely nemcsak ifjúságnak szóló kalandregény, mert az író fontos, és a kamaszok számra is lényeges érzelmekről, emberi magatartásformákról mesél.

Clayton, Meg Waite: Az utolsó vonat Londonba

A második világháború idején játszódó, katartikus történet valós eseményeken nyugszik. A holland Geertrudia Wijsmuller és férje Joop angol segítőik, Norman és Helen Bentwich valamint az osztrák Desider Friedmann segítségével mintegy tízezer gyermeket mentettek meg a haláltól. 1936-ban veszi kezdetét a történet, amikor a Bécsben élő Stephan Neuman, a fiatal kora ellenére ígéretes írónak mutatkozó, tizenhét éves fiú beleszeret Zofie-Helenébe. Kettejük kapcsolatát kezdetben az igaz barátság jellemzi, lassan sokkal mélyebb érzelmek váltják fel a barátság érzését. Stephant és öccsét édesanyukkal együtt a bécsi gettóba toloncolják. A két fiatal elszakad egymástól, de a legnagyobb reménytelenségben mégis a felcsillan a bizakodás érzése, mert Tante Truus a holland ellenállás egyik jelentős személyisége, ekkor már megkezdi a zsidó gyermekek kimentését Németországból és Ausztriából is. Megkezdődik a versenyfutás az idővel, és Truus, férje segítségével mindent megtesz annak érdekében, hogy az utolsó hajóval, 1940. májusában Stephan, Zofie-Helene, Walter sok más sorstársukkal együtt elérhessék a szabadságukat jelentő angol partokat.

Doyle, Roddy: Paddy Clarke, hahaha

Aki olvasta Émile Ajar Előttem az élet című regényét, az bizonyára majd némi hasonlatosságot vél felfedezni a Paddy Clarke, ha ha ha című regény főhősével. Itt is egy gyermek szól, korának megfelelő ártatlan, üde éleslátással, bizonyos szempontból koravén és gyakorta elszomorító bölcsességgel, ártatlan beszédjébe kevert időnkénti „enyhe vulgaritással”, súlyos erkölcsi kérdésekről, szeretetről, szerelemről, házasságról, barátságról, az élet fontos és lényeges érzelmeiről, történéseiről. Paddy, akinek keresztségben kapott neve Patrick, egy kisöccse van, ám őt csak Szindbádnak nevezi, két kishúgára pedig különösebb ügyet nem fordít. A kamasz fiú éli a hozzá hasonló osztálytársainak csínyekkel, a felnőttek bosszantásával, kifigurázásával „gazdag” éltét. Nagyon szereti a szüleit, felnéz az édesapjára és büszke arra is, hogy ugyanaz a keresztneve, mint a papának. Néha azonban az az érzése, hogy ők nem annyira figyelnek rá és a „nevelésük” többnyire tiltó tőmondatokra korlátozódik: „Ne tedd ezt, ne tedd azt Paddy!!!” Lassan sejteni kezdi, hogy mi húzódhat meg édesanyja szomorúsága mögött, amikor egy reggelen arra ébred, hogy a hitvesi ágy egyik oldala, az édesapja helye üres…

A szerző művei könyvtárunkban >>

Ernaux, Annie: Lánytörténet

Az írónő regényében 1958-ba, Franciaországba kalauzolja el olvasóit. A szerző ekkor 18 esztendős volt, a zárt világban nevelkedő lány „kikerült az életbe” majd, hogy nagykorúságát önmaga előtt is igazolja, egy éjjelen odaadta magát egy fiúnak, aki számára azonban semmit nem jelentett a vele eltöltött idő. Annie életét viszont alapjaiban rengette meg. Az író szinte oknyomozó részletességgel és közben könyörtelen őszinteséggel kutatja, miként hatott érzelmeire, életére ez a kaland, azt kíséreli meg feltérképezni, hogy későbbi személyiségét hogyan befolyásolta, alakította a fiúval eltöltött, számára inkább szégyent, mintsem örömet jelentő szexuális kaland. Naplójának részleteit, a korabeli politikai eseményeket, saját felnőtté érésének keserves stációit, az étkezési zavarokkal való küzdelmét is olvasói elé tárja. A francia próza legjobb hagyományaihoz hűen, világos, pontos fogalmazással, kivételesnek tetsző megfigyelő- és árnyalóképességgel „monitorozza” önmagát és a világot, amely annak idején körülvette őt. „Szenvedélyesen” őszinte és mély empátiával megírt regénye értékes olvasmányul szolgálhat mindenkinek.

Ferrante, Elena: A felnőttek hazug élete

A történetet narráló kamasz lány, Giovanna a regény kezdetén még csak tizenkét éves, amikor ez a mondat megsebzi a lelkét, még fogalma sincs arról, ki az a nagynéni, Vittoria, akihez apja hasonlította. Miután a kamasz lány rádöbben, hogy a szülei hazudnak neki, feljogosítva érzi magát, hogy ő is elleplezze az igazságot. Giovanna felkeresi a nagynénit, színes, izgalmas személyisége vonzza őt, és ekkor hazugságok garmadát találja ki. A hazudozást ekkor már „művészi fokra” fejleszti, mert csak így tud „átjárni” az apja által biztosított otthona és a nagynéni által kínált vidám világ között. Bár viszolyog a felnőttek hazugságaitól, eközben ő maga is folyamatosan hazudik és eleped egy cseppnyi szeretetért, de zabolázhatatlan természetével inkább taszítja, mintsem vonzza kortársait. A regény végére azonban Giovanna belefárad a „szómágia” keltette hazugságok szövevényes mondatainak megformálásába, és felismeri, hogy bár csalódások sokaságán keresztül vezet az út az igazságig, a felnőttek gyarlóságainak a megértése, elfogadása szükséges ahhoz, hogy a felnőttek világának tagja legyen…

A szerző művei könyvtárunkban >>

Grecsó Krisztián: Pletykaanyu

Az ismét megjelenő elbeszéléskötet, az első megjelenés kisebb változtatásokkal átdolgozott kiadása. Ha alaposabban elolvassuk a könyvet, ízlelgetjük nyelvezetét, ráébredünk, hogy ennek a prózának ismerős a poétikája, vissza-visszatérő szövegfoszlányok bomlanak föl a sorok mentén, melyek mindvégig Grecsó költészetét idézik fel. Az olvasói intertextualitás kiküszöbölhetetlenségében olvassuk a Pletykaanyut, azoknak a felidéződő retorikai alakzatoknak a nyomán, melyeket a szerző ismert versei irányítanak. Az ismerős stílus, azonban ezekben az elbeszélésekben új hangok összefüggésében jelenik meg, mágikus, humoros világban, melyben mindenki megtalálhatja a számára otthonos, kedvenc zugot. A kötet két részre tagolódik: Én, Schriwanek András és a Szép címeket viselő fejezetekre, melyek egyenként hat-hat novellát tartalmaznak. Az elbeszélések világa is meglehetősen eltér egymástól, amely mind tematikus, mind a narratív szinten sokszínűséget, gyönyörködtető változatosságot ad a kötetnek.

A szerző művei könyvtárunkban >>

Hunyady Sándor: Régi mesék a kályhatűznél

1890-ben látta meg a napvilágot Bródy Sándor és Hunyady Margit színésznő „törvénytelen” gyermekeként az apja nyomdokaiba lépő Hunyady Sándor író, újságíró. A jeles évforduló alkalmából készült gyűjtemény első felében kevésbé ismert elbeszéléseit, míg a második részben rövid tárcáit, tárcsanovelláit olvashatjuk. Írásművészete rövid méltatásául a kötetvégi nekrológjából idézünk: „Írásaiban az életet nyújtotta, tömérdek ízzel és szinte plasztikusan, szövege az áradás ellenére mégis indig gondosan ötvözött volt, soha nem vált bőbeszédűvé. A könnyű fajsúlyú anyagból is művészetet csinált, gyorsan, könnyen érzékelhető irodalmi szórakozást és felüdülést nyújtva olvasói hatalmas táborának.” A kortárs kritika és az irodalomtörténet egyöntetűen novellisztikáját tartja életműve legértékesebb vonulatának. A fájdalmasan korán elhunyt (52 éves volt) író személyiségét az Előszó helyett közölt utolsó vele készült riport hivatott érzékeltetni. A súlyos betegségeket magában hordó Hunyadyt élete végén meglátogató Márai Sándor így fogalmazott: „Mikor elmentem a szanatóriumból, különös szorongással éreztem, hogy zsenink és prófétánk egyre több lesz, de írónk, sajnos, megint eggyel kevesebb.”

Jahoda Sándor: Drámai etűdök

A rövidprózák kötetének címe pontosan jelzi a műfajukat: párbeszédes, esetleg monológ formájú vázlatok, egyperces szkeccsek sorakoznak itt, amely darabok az Örkény István-i hagyományok folytatását is jelentik a mai kor jellegzetes témáinak ábrázolása közben. Elszánt kísérleteket tesz arra, hogy egy-egy téma lehető teljességét ragadja meg és a maga fonákságában mutassa be. A ma „radikális bizonytalanságát”, a mai ember szinte megmagyarázhatatlan ellentmondásait a maguk sokféleségében és abszurd mivoltukban ragadja meg. Rámutat, hogy a jelen devianciáinak tömegében immár különösnek számít, ha egy férfi nőt szeret, vagy, hogy a hallgató közérzetét mennyire meghatározza a rádióból sugárzott zene. Tipikus jelenség, hogy a folyton háborgó, fanyalgó emberek másokat vádolnak azzal, amit maguk követnek el. Kipellengérezi a léhaságot, azokat a szembeötlően nevetséges alakokat, helyzeteket, viselkedésmódokat, életfölfogásokat, amelyek sokaságával naponta találkoznak az olvasók, csak már annyira megszokták ezeket az emberi jelenségeket, hogy alig tűnik föl számukra fonák mivoltuk. Egy-egy párbeszédes etűdjében a lézersugár élességével irányítja rá az olvasó figyelmét a köznapok – sokszor megszokottá vált – abszurditásaira. Fölmutatja a bizarr korjelenségeket, de az olvasónak kell eldöntenie: fölháborodik-e, vagy csak nevet az egészen.

Jenei László: Bódultak

A mozaikos szerkezetű, több szereplői nézőpontot érvényesítő regény 1936 nyarán, mindössze kilenc-tíz nap alatt játszódik több helyszínen. Az író aprólékosan bemutatja Lyont, a Sâone folyó partját és hídját, a Terreaux téri bisztrót, ahol egy baráti társaság találkozik rendszeresen, hol eszmét cserélni, hol csak úgy könnyeden fecsegni. Élik az életet, beszélgetnek, figyelik a világ dolgait, amely világ ekkoriban még csak jeleket ad a közelgő világháborús kataklizmáról. Aztán a baráti társaság fölkerekedik, hogy vonattal Ausztriába utazzon, az akkoriban fénykorát élő Salzburgi Ünnepi Játékokra. A vonatról gyönyörködnek a fenséges bajor és osztrák helyek szépségében, és mit sem tudnak arról, hogy a közeli Berchtesgadenben van Hitler „sasfészke”. A rövid cselekményidejű és lassan csörgedező, kitérőkkel tarkított történet hol Yves, hol Igor, hol meg Albert szemével jelenik meg a regény fejezeteiben, amelyek mindössze apró életmozzanatokat, párbeszédeket, gondolatfutamokat , emlékeket jelenítenek meg. Az író egy nemzetközi összetételű és világpolgárként élő társaság pár napos történetében érzékelteti az 1936. év baljós, már-már nyomasztó légkörét. A társaság magánélete, intim viszonyai, életük föl-földerengő előzményei és a jelen apró-cseprő történései egyelőre még elfedik a világtörténelem legnagyobb háborújának közeledtét, mígnem Salzburgban egyértelművé válik, hogy nagyon nehéz idők jönnek. Egyszerre korrajz és többszólamú lélektani regény, amely arról szól, hogy a világ csak ritkán fedi föl valódi arcát.

Kodolányi János: Vidéki bál - Kodolányi János ismeretlen elbeszélései

Kodolányi János elsősorban regényíróként ismert manapság, de – különösen írói pályája korai szakaszában – számos novellát, elbeszélést is írt. Ezekből olvasható egy csokor Urbán László válogatásában. Az elbeszélések különlegessége, hogy olyan novellákról van szó, melyek kötetben soha nem jelentek meg – korabeli, ma már jórészt hozzáférhetetlen folyóiratokban, újságok, hírlapok hasábjain voltak olvashatók eredetileg. Az időzítés sem véletlen, hiszen tavaly emlékeztünk a szerző születésének százhuszadik és halálának ötvenedik évfordulójára. Az összeállító életrajzi bevezetőjét követően, összesen hatvanöt elbeszélés, tárcanovella és karcolat következik, mégpedig az eredeti megjelenés időrendjében. Anélkül, hogy Urbán László teljességre törekedett volna, keresztmetszetét adja Kodolányi nagyszerű rövidprózai művészetének. Az első novella a Nagy János halála, 1922-ből, az utolsó pedig a Rózsika, 1936-ból.

Kontra Ferenc: Lepkefogó

A József Attila-díjas költő, író és műfordító Kontra Ferenc a vajdasági kortárs magyar irodalom megkerülhetetlen alakja. A szerző korábbi műveiben rendre tematizálta a délvidéken élő magyarok, kilencvenes években átélt szenvedéseit, a délszláv háború emberi sorsokat megsemmisítő tragédiáit. Bár a helyszínt konkrétan nem nevesíti, ám szülőföldi kötődése okán, számos utalás mutat ismét a Vajdaság fővárosára, itt vonultatja fel, hozzá játékba ismét szereplőit. Már elmúlt a háború, és az élet, a jelenkori történések sodrásában zajlik, ám valamiféle megfoghatatlan feszültség, lefojtott, feldolgozatlan fájdalom, sérelem, hallgatásba burkolt harag szinte minden írásában visszaköszön. Mindezt érzékletesen, a lélek rezdüléseit finoman cizellálva írja le a szerző, aki most megjelenő kötetében három ciklusnyi elbeszélést nyújt át olvasóinak. A küllemében is szép művet az igényes szépirodalomra vágyó minden olvasónak érdemes figyelmébe ajánlani, a határon túli magyar irodalomra kíváncsiak pedig biztosan keresni fogják.

Lukáts János: Évek tornya

„Lényeglátó pontosság, csillámló játékosság, az édeniség képzetét keltő spirituális mélység találkozik Lukáts János szívet-lelket gyönyörködtető rövidprózai műveiben” – írja az újabb novellákat tartalmazó kötet előszavában Ködöböcz Gábor. Az író alteregója, Lőrinc és párja, Viola járják az országot meg a külhoni tájakat, bámulják a szépségeket, és amellett, hogy élvezik a jelen pillanatait, emlékeznek fiatalságukra, azokra az évekre, amikor még nem tudtak egymásról, de a világról sem sokat. Lőrinc a pannon tájat két idődimenzióban járja: a jelenében, illetve az emlékek útján. Többször túllép a maga emlékeinek időkeretén, például megidézi a kisgyermek Kölcsey alakját, föleleveníti Ady arcát, amikor ő maga eljut Érmindszentre. Ahogy magányosan vagy Violával utazgat, folyton új szépségekre csodálkozik rá, és mindenütt emlékek jönnek elő, amelyek alakokat is jelentenek. Némelyik írása abszurdba hajló novella, akad köztük Verne Gyulát idéző szürreális dialógus, kultúrtörténeti témájú útirajz, vagy épp példázatos állattörténet. Novelláiban kitágítja a tér és az idő dimenzióját, kötetlenül átlép egyikből a másikba, aztán elmélyül a lélek belső köreiben, hogy visszatérjen a jelen impresszióihoz. Így válik minden oldalról megvilágítottá az író alteregójának világa, az érzékeny lelkű Lőrinc múltja és jelene.

Mesék a szabadulásról

Csóka Judit meseterapeuta jelentkezik ismét tematikus meseválogatással, amelynek a témája ezúttal: a rabság, függőség és abúzus, a kiszolgáltatott élethelyzet felismerése, illetve az ebből való szabadulás. Az első szakaszban olyan történetek kaptak helyet, amelyek hősei eleinte nincsenek tisztában a helyzetükkel, jönnie kell a felismerésnek ahhoz, hogy a változás, változtatás megkezdődhessen. A folytatásban olvashatjuk azokat a meséket, amelyekben a szereplők természetfeletti erők (vagy értelmezhető úgy, hogy romboló szenvedélyek, vágyak, függőségek, korlátozó külső körülmények) karmaiból szabadulnak ki; azokat, amelyekben valamiféle tényleges rabságból szabadulnak ki a mesehősök; amelyekben "átok és varázslat", azaz félelem és szorongás szűnik meg; és amelyben egy másik ember hatalmából szabadulnak ki - a "fogva tartás" formái igen változatosak lehetnek. Az utolsó részben olvasható mesék mondanivalója nem kevéssé fontos: ezekben arról esik szó, hogy miként szabadulhatunk ki saját csapdáinkból: mérgező gondolataink, érzelmeink, előítéleteink, gátoltságaink fogságából.

Michie, David : A négy lábon járó spiritualizmus

A fura kis főhős épp oly bájosan önző, kotnyeleskedő és kíváncsi, mint ahogy megismertük az előző kötetekben, ám ezúttal bölcsebb, mint valaha. A buddhizmus tanainak további felfedezése közben ezúttal kiérdemli a Gyógymacska elnevezést. Őszentsége a Dalai Láma rendkívül sok látogatót fogad, akik szeretnének emléket vinni magukkal a találkozásról. Milyen jó lenne egy olyan könyvet ajándékozni nekik, amely emlékezteti őket a felemelő érzésre, amelyet a láma különleges személyisége és kisugárzása kelt bennük, emellett mélyebb bepillantást enged a manapság nyugaton is egyre népszerűbb buddhizmus fő tanaiba. Erre legalkalmasabbnak Őszentsége féltett kincse, Minden Idők Legszebb Teremtménye, a Dalai Láma igéző zafírkék szemű macskája tűnik, aki oly sok tudásra tett szert az évek során bölcs tanítója oldalán. Így hát macskabajszos forrásból közelíthetjük meg a buddhizmus négy nemes igazságát, s annak a való életre vetített gyakorlati alkalmazását.

Rubina, Dina: Petruska-szindróma

A regény címe a klasszikus orosz balettre utal, amelynek világhírű zenéjét Sztravinszkij szerezte. Az eredeti mese három bábu szerelmének és egymást legyőzni igyekvő küzdelmének krónikája. Erre a „mese alapra” épül a különös hangulatú regény cselekménye. A szerző több szereplő hangján megszólalva arról mesél, hogy a kivételes tudású művész, Petya a félőrült bábjátékos, akinek lelke az idők során már meghasadt, hogyan éli meg feleségével, Lizával a végzetes szerelem történetét. A misztikus elemekkel átszőtt regény írója kivételes tehetséggel ötvözi a lélektani drámát, a szenvedélyes szerelmi történettel, miközben egy családi bűnregény történetét is körvonalazza. Petya és Liza szerelmére kérlelhetetlenül sötét árnyat vet a nő családi öröksége, egy rossz gén, amely a nemzetségben generációkon át öröklődik. Ez az Anhelman-szindróma, más néven a boldogtalan bábszindróma, vagy amint az a regény címében is megfogalmazódik, a Petruska szindróma. A regény egyszerre szól az önazonosságról, az alkotó munka teremtő erejéről, a vágyról és a veszteségről, de főként a szerelemről.

Sárközi Mátyás: Hampstead

Molnár Ferenc unokája, Sárközi Mátyás nagy elődjéhez hasonlóan szintén remek íráskészséggel van felvértezve. Élvezetes stílusban megfogalmazott karcsú kötetében London egyik ikonikus városnegyedének, a művészvilágot egybe ötvöző Hampsteadnak a világát érzékíti meg, remekbe szabott pillanatfelvételek formájában. Az Érzelmes utazások sorozatban megjelent kötet írója az őt ötven éve befogadó országról ír, magyarnak vallja magát, de életének nagy részét, feleségével együtt ebben a városrészben töltötte el, így azután tősgyökeres "hampsteadinek" érzi magát. Ahol a közelmúlt és a jelen lakosainak sorában miniszterelnök is szerepelt, de főként a művészvilág, filmsztárok, költők, más országokból ide származott olasz, francia és egyéb nációbeli vendéglősök lakják a barátságos házakat. Bohém, talán kicsit sznob világ ez, de mindenféleképpen barátságos, lakói ismerik, és többnyire kedvelik is egymást. Ennek a mikrovilágnak minuciózus leírását adja az író, szinte megérinthető közelségbe hozva az itt élők hétköznapjait.

Szávai Géza: Cérnapóráz

A regény 1955-ben, egy magyarországi kőfejtőben működő büntetőtábor parancsnoki épületében játszódik, a kihallgatások helyszínéül szolgáló kisteremben. A várakozással telő „cselekmény” előzménye annyi, hogy Kotzka Lala a falu iskolájában a minap megverte egy ÁVH-s tiszt fiát, ezért kell kihallgatásra mennie Kupper századoshoz. Lali vár, vár, és közben gondolkodik, az esélyeit latolgatja – erről szól az első rész. A másodikban Kupper százados reggel az otthonában készülődik, majd szolgálati dzsipjével a táborba megy, ahol Lali és egy kihallgatásra rendelt lány vár rá. A harmadik részben az állóképek sora szinte fölrobban, drámai fordulatot következik be... Szávai Géza mesteri dramaturgiával, a semmiségek bemutatásával, a várakozás tétlenségének ábrázolásával, az apró mozzanatok és lelki rezdülések pontos megjelenítésével érzékelteti a diktatúra elviselhetetlenül feszült légkörét. A feszült várakozásban, bizonytalanságban belesűrűsödik az önkényuralom minden kiszolgáltatottsága, ahogy a könyv egyik méltatója írta: a 20. század összes botlatóköve. A szereplőknek el kell viselniük a maguk életét, alapvető magatartásformájuk a tűrés. El kell viselniük, hogy keveset látnak, értenek a világból, csak nyomasztó súlyát érzik. De Lajoskánál elszakad a cérna, aki a fölgyűlt feszültség hatására agyonüti Totyát...

Turczi István: Marokkóban a beteg párnája alá mindig tesznek tőrt

A regény színtere, a Kővár kastélyszálló, amelyet valamiféle titokzatos, rejtélyes hangulat leng be. A szállodának álcázott hely kiemelten gazdag személyek részére fenntartott örömtanya, amely az ide betérők luxusigényeit szolgálja ki. A húszéves, bibliai névvel megáldott Azrael állást kap recepciósként. A fényűzően berendezett kastély látogatói mindvégig „arctalanok” maradnak. A fiú csupán jelenlétével érzelmeket vált ki nőkben és férfiakban egyaránt. De vajon, hogy reagál a fiú ennek a szexualitásban tobzódó, a női testet húsárunak tekintő világnak a történéseire. A pénz és a hatalom által irányított „erkölcsi hullák”, „moral insanity”-k mintegy pajzsként emelik maguk elé a romlatlan és tiszta fiút, ám amikor azt veszik észre, hogy Azrael nem akar beolvadni az általuk felkínált erkölcstelen közegbe, úgy érzik veszélyt jelent számukra. A fiatal férfi bár akaratlanul, de részesévé válik ennek a farkastörvények által uralt világnak, és mikor már csak néhány fénykép őrzi ennek a „kalandnak” az emlékét, Azrael már soha többé nem lesz az, mint aki a szállóba érkezése előtt volt…

Vámos Miklós: Dunapest

A regény címének szójátékát egy félrehallás adta, egy szellemes összetételéből kerekedett ki. A történetben két cselekményszál fonódik össze, az egyik krónika az 1944-es évbe vezet vissza, a másik pedig napjainkban zajlik. A négy főszereplő közül Linda, Richard halála után felült a repülőre, hogy megismerje Magyarország fővárosát, a másik a húszas éveiben járó, képzőművészeti ambíciókat dédelgető, Tóth Júlia, és két harmincas éveiben járó férfi, Vas Dani, szerkesztő és Kádár Ákos, zenei szakíró. A Pozsonyi út 38-40-es szám alatt élő fiatal nő egy kávézóban ismerkedik meg Lindával, majd meginvitálja otthonába, a Bauhaus stílusú bérház egyik lakásába a szereplőket. Itt kapcsolódik össze a történelmi múlt a jelennel, mert az 1944-ben csillagos házként stigmatizált épület, annak idején a svéd követségi titkár, Wallenberg védnöksége alatt állt. A múltbeli főszereplők, Carl Lutz és Raoul Wallenberg, akik többezer embert mentettek meg a náci haláltáborok poklától az írói képzelet okán felélednek és részeseivé válnak a történetnek, de velük együtt kelnek életre a ház hajdani lakói is, akiknek sorában Hatvany Lajos, Szép Ernő és Heltai Jenő is szerepel.

Walser, Robert: Havazás

A német nyelvű svájci irodalom egyik legkülönösebb, egyben legjelentősebb alkotója volt Robert Walser, aki írásművészete kapcsán egyetlen divatos stílusirányzatba sem sorolható be. Életműsorozatának legújabb kötete két ciklusba rendezetten tartalmazza az író jelentős kisprózai munkáit. A szerző narrációja gyakorta egy valós tényből indítja a történetet, majd az „alapra építve” gazdag képzettársítások „folyományaként” vezeti olvasóit úgy, hogy ábrázolásmódjában elegyíti az egyszerűséget és zaklatottságot. Tárgyi világának kivetülését kétségek, szorongás és félelem jellemzik, emellett a kívülállás, az idegenség érzetének „lenyomata” is tetten érhető az írásokban. Csak látszólag egyszerű történeteinek hátterében mindig fölsejlik a félelem, a szorongás, amelyet az írások keletkezésének idején megsokszorozott az I. világháború talaján életre kelt, mindent átszövő bizonytalanság és vélhetően a későbbi években bekövetkező lelki összeomlása és hallucinációi is megformálódtak már ezekben az írásokban. Többnyire a társadalom peremvidékére kitaszítottak a szereplői ezeknek a történeteknek és Walser finom lélekábrázolása indukálja az olvasóban az általa életre keltett alakok iránti szánalmat ébresztő, együttérzést kiváltó érzést.

Wingate, Lisa: Eltűnt testvéreink könyve

Az Elrabolt életek szerzőjének új könyve két idősíkon játszódik. Egyrészt 1875-ben tíz évvel az amerikai polgárháború lezárása után. A rabszolgaságot ugyan eltörölték a déli államokban, ám a volt rabszolgák továbbra is az ültetvényeken dolgoznak. A történet elején a louisianai Augustine közelében fekvő ültetvény, Goswood Grove urának nyoma vész, és ezzel örökre összefonódik három fiatal lány sorsa. Együtt indulnak el, hogy megtalálják egyrészt Lavinia és Juneau apját, valamint Hannie családtagjait, még a polgárháború idején elhurcolt, és az újságok hasábjain is keresett „eltűnt testvéreit”… A másik cselekményszál 1987-ben játszódik. Benedetta Silva ekkor érkezik meg a kisvárosba, mint az iskola új tanárnője. A tanulók – zömmel az egykori rabszolgák leszármazottjai – még mindig nyomorban élnek, rendszeresen éheznek. Az egykori ültetvényes ház könyvtárszobájában azonban olyan történet rejlik, melynek hatására sok minden megváltozhat…

Bestsellerek, romantikus történetek

Andrews, Mary Kay: Alkony-part

A romantikus elemekkel átszőtt krimi főszereplője, a harminchat esztendős Drue Campbell egy étteremben dolgozik felszolgálóként. Egy nap kirúgja a főnöke, de a lány ezt nem igazán bánja, mert hazaköltözik Sunset Beach-be. Megözvegyült apjával nem igazán jó a kapcsolata, majd amikor megtudja, hogy a férfi újra nősült, egy régi ismerősét, Wendy Lockhartot vette el, Drue kissé elkeseredik. Ám mindenképpen a városkában kell maradnia, mert időközben itt örökölt egy házat. A nyaralóhely kiváló adottságú, ám az épület meglehetősen romos, felújításra szoruló állapotban van. Amikor Drue rendrakásba kezd, különös iratokra bukkan a ház padlásán, a településen negyven esztendővel eltűnt asszony rendőrségi nyomozásának aktái kerülnek a kezébe. Elhatározza, kinyomozza mi történhetett annak idején. Közben egy másik bűntény is izgalomban tartja a városkát, egy fiatal nőt, a huszonnégy éves egyedülálló anyát, Jazmint, a szobalányt két évvel ezelőtt öltek meg, a gyilkos kilétére azonban még nem derült fény. A szövevényes gaztett felgöngyölítésének a végén az is kiderül, hogy Drue apja sem volt bűntelen, majd amikor minden puzzle darab a helyére kerül, végre a lány is megtalálja a szerelmet az Alkony-parton.

Bennett, Vanora: A fehér orosz

Az 1918-19-es oroszországi eseményeket követően sok ún. fehér orosz, vagyis a kommunisták ellen harcoló orosz menekült Nyugat-Európába. Közhelyszámba ment, hogy Párizsban akkoriban valósággal nyüzsögtek az orosz nagyhercegek, akik portásként, pincérként, vagy gyárakban dolgoztak, hercegnők, akik varrtak vagy modellkedtek. A franciák eleinte együttérzésükről biztosították az orosz emigránsokat, de a nagy gazdasági világválság idejére a viszony feszültté vált, s jelenlétük nemkívánatossá vált Párizsban. 1932-ben egy orosz menekült agyonlőtte az akkori francia miniszterelnököt. Több nagy port kavart emberrablás, kivégzés is történt. Ebbe a világba kalauzol el az író a legújabb regénye, aki orosz szakos egyetemistaként, olvasmányaiban hallott először ezekről az "árvákról", s első orosz tanárnője maga is egy ilyen párizsi menekültcsaládból származott. A történet 1937 szeptemberében veszi kezdetét. Evie, egy gazdag amerikai családból származó lány ekkor érkezik Párizsba, hogy megismerje nagyanyját, akiről csak néhány homályos gyermekkori emléket őriz. Azonban nem sokkal az érkezése után a nagymama meghal, és nem hagy hátra mást, csak egy zavaros üzenetet. Az utolsó kívánsága az, hogy az unokája kutassa fel a titokzatos "Zsenyát", akire élete utolsó pillanataiban gondolt.

Di Maio, Camille: Sohase feledd!

Egy megpróbáltatásokkal teli, gyötrő szerelem krónikáját meséli el a szerző, amikor a 2. világháború idejére, Angliába kalauzolja olvasóit. Julianne Westcott a háború előtti években Liverpoolban él. Protestáns vallása meghatározza az ő és a hozzá hasonló ifjú hölgyek gondolatvilágát, viselkedését. Gazdag családban nő fel, a hetenkénti bálok és az ezekre az alkalmakra varratott selyemruhái természetesek számára. Majd kiderül, hogy van egy testvére, aki siketen és vakon született, ezért a család elrejtette a gyermeket egy vidéki intézetben. Julianne nem érti, hogy lehettek ilyen kegyetlenek a szülei, és elhatározza, hogy megkeresi eltitkolt testvérét. Az intézetben, ahol az öccsét gondozzák egy megnyerő küllemű, kedves, ír katolikus pap a gondnok, Kyle McCarthy, akivel nemsokára bizalmas, baráti kapcsolatot épít ki. Ez a meghitt barátság csakhamar izzó szenvedélybe csap át, és ennek a szerelemnek a mindent felülíró érzése perzseli mindkettőjüket. Választás elé állítja őket ez a szerelem, miközben a sors a 2. világháború eseményeivel akaratukon kívül megváltoztatja életük alakulását. Húsz év után azonban ismét találkoznak.

Farkas Andrea: A Főnök ajánlata (Smaragd welness klinika 1.)

Fejős Éva fiatal, huszonnégy éves felfedezettje, Farkas Andrea megírta első regényét, a Smaragd Wellness Klinika sorozat első részét. A romantikus, humoros történet tipikus „csajos sztori” egy undok főnökkel és egy vagány, ám kissé esetlen asszisztensnővel, valamint kettejük egyáltalán nem hétköznapi kapcsolatával. Vasvári Iván torkig van az anyja által szervezett ostoba vakrandikkal, ezért hirtelen felindulásból azt hazudja neki, hogy együtt van valakivel. Így már csak keresnie kell egy nőt, aki eljátssza a barátnőjét, „Kornéliát” egy délután erejéig. Darai Kornélia utálja a munkáját, a zsarnokoskodó és öntelt főnökével együtt. Amikor végre talál valakit, aki igazán megdobogtatja a szívét, be kell látnia, nem éppen erős oldala a csábítás. Ha fel akarja hívni magára a kiszemelt srác figyelmét, ki kell lépnie a komfortzónájából, és elérni, hogy végre észrevegyék…

Grimaldi, Virginie: Csillagfényes utazás

Anna a harminchét éves, elvált asszony pincérnőként dolgozik, szinte éjt nappallá téve. Így aztán alig látja imádott lányait, a tizenhét éves, Chloét és húgát, a tizenkét esztendős, Lilyt. Egy napon azonban Anna állása megszűnik, elbocsátják, de munkaadója tisztes végkielégítéssel fizeti ki addigi fáradozásait. Amikor a nagyobb összeg megjelenik, a bankszámláján lassan rájön, úgy nőttek fel a lányai, hogy ő alig találkozott velük a hétköznapokban, nem tudja, mi nyomja a lelküket, mikor boldogok, kik a barátaik, szerelmesek–e? Ekkor egy pillanat alatt elhatározza, hogy lányaival együtt nagy utazásra indul. Kezdetét veszi a Skandinávia útjait átszelő kaland, amelynek során nemcsak a természeti szépségekben gazdag táj csodás helyszíneit látogatják meg, de ez az utazás hármójuk lelkének mélyére is elvezet. Az anya és a testvérek egymás iránt érzett szeretete pedig átmelegíti majd az olvasót, annak ellenére, hogy a tájat, amelyet bemutat az író, igencsak hideg szelek uralják…

Henry, Veronica: Második otthonunk

Dél-Anglia lejtői tökéletesen alkalmasak az almatermesztésre. Itt él két egymás melletti birtokon, már évszázadok óta a Culbone és a Melichior család. A két família kapcsolatát évtizedek óta a folyamatos gyűlölködés és harag jellemzi. A Melichor unokatestvérek a nagybácsi birtokára mindig szívesen látogatnak el. Amikor a nagybácsi meghal, rájuk hagyja a Szitakötőfarmnak nevezett almáskertjét, de a birtok egyharmadát, a szomszédos farmon élő, fiatal Gabriel Culbone örökli. Tabitha elhatározza, hogy kideríti, mi indította nagybátyjukat arra, hogy az addig csak haraggal emlegetett Culbone-ok legfiatalabb tagját is örökösként jelölje meg. Lassan kibontakozik a harag oka. Az almából cider bort készítenek az itt élők, és közel száz évvel ezelőtt, amikor a frissítő nedű a dédapa és kártyapartnere fejébe szállt, Joseph Melichor kártyán elnyerte Casper Culbone gazdaságát. Ezt aztán a Culbone-ok soha nem tudták megbocsátani a Melichoroknak. Igen ám, de amikor a szerelem érzése hatalmába kerítette Matthew-t, a fiatal férfi titkon gyermeket nemzett az egyik Culbone lánynak, akinek unokája Gabriel, így a fiú egyben Matthew unokája is…

Johnson, Julie: Like Gravity - A szerelem vonzásában

Brooklyn Turner mindössze hatéves volt, amikor egy borzalmas tragédia megpecsételte a sorsát: egy szupermarket parkolójában egy menekülőben levő bűnöző a szeme láttára agyonlőtte az édesanyját. Évek múltán is lelki sebei gyógyíthatatlanok, éjjelente azóta is rémálmok gyötrik, és teljesen elzárkózik a többi embertől. Legjobb barátnője, Lexi, aki cserfes természetével, áradó energiájával képes valamennyire felvidítani őt. A lányok együtt laknak az egyetemi kollégiumban. Egy nap éppen itt éri egy véletlen baleset Brooklynt, amelyben komolyabban megsérül. Meglepetésére a suli sztár-alfahímje, Finn Chambers siet a segítségére. Finn igazi nagymenő, aki nemcsak élsportoló, bőrdzsekis motoros, de egy népszerű banda frontembere is egyben. A lány fenntartásokkal fogadja "megmentője" romantikus közeledését. Újsütetű rajongója azonban nem adja fel, hanem feltett szándéka, hogy meg fogja hódítani Brooklynt, akit egyáltalán nem prédának tekint, hanem annak, aki valójában: egy sérült, érzékeny, szerethető lánynak...

Papp Diána: Most élsz

A napjainkban játszódó regény főszereplője, Zoli egy kisvárosi mozit vezet. A harmincas éveinek elején járó, fiatal férfi még most is sármos, ám valahogy az igaz szerelem mindig elkerüli. Amikor megtalálja otthon az egyik fiókban azokat a leveleket, amelyeket gimnazistaként arról írtak, hogyan látják magukat tizenöt év múltával, „betoppan” jelenébe a múlt és felidéződnek a kamaszkor legszebb, felejthetetlen évei. Zoli egyre kíváncsibb arra, hogy mi lett az egykori osztálytársaival. Legfőképpen Viki jár a fejében, mert nagyon szerelmes volt a lányba, de soha nem merte neki megvallani az érzéseit. Amikor meghívást kap az osztálytalálkozóra, cseppet sem habozik, hogy részt vegyen az összejövetelen. Úgy dönt, hogy az évekkel ezelőtt megfogalmazott, jövendőbeli élet valamennyi „ismérvének” beteljesítésében segíti diáktársait.

Shepard, Sara: A perfekcionisták (Tökéletesek 1.)

A nagy sikerű Hazug csajok társasága sorozat ún. spin-offjának, egyfajta folytatásának készült A perfekcionisták alcímen futó újabb széria. Ennek alapja szintén Sara Shepard kétrészes regénye. A helyszín a Washington állambeli Beacon Heights, amely a külső szemlélő számára egy tökéletes kisváros, tökéletes emberekkel és tökéletes főiskolával. Ám semmi sem az, aminek látszik. Itt kap tanári állást Allison is, ahol már rögtön az első napon egy gyilkossági ügy borzolja a kedélyeket. A suli egyik szívtipróját, a végzős Nolan Hotchkisst öt nappal korábban holtan találták a családi házban, méghozzá az általa szervezett buli során. A jóképű, gazdag és befolyásos srácot sokan gyűlölték, elsősorban amiatt, mert különféle információk birtokában zsarolta iskolatársait. Az öt lány szintén ott volt a buliban, elvonultak egy szobába, és pusztán tréfából arról ötleteltek, hogyan tennék el láb alól Nolant, aki mindannyiuk életét megkeserítette. Kidolgozták a tökéletes tervet. A lányok hirtelen gyanúsítottá válnak, és ha tisztázni akarják magukat a gyilkosság vádja alól, meg kell találniuk a valódi gyilkost…

Watt, Erin: Bukott örökös (A Royal család 4.)

Folytatódik a Royal család szövevényes krónikája. Míg az előzmény főszereplője Ella Harper és a zabolátlan természetű Reed Royal volt, addig most Easton Royal. Ő a felelőtlen és önző kamasz aranyifjú prototípusa, akinek azonban a rengeteg pénz és szívdöglesztő külső mellett jócskán jutott észből, és így természetesen sikerből az élet minden frontján. Így aztán Eastont alaposan meglepi, amikor egy lány kerek perec visszautasítja. Pedig nem kellene min csodálkozni, mert igencsak bizarr körülmények között ismerkednek meg: Hartley véletlenül szemtanúja lesz annak, hogy Easton a matektanárnőjüket kényezteti orálisan. A kínos jelenet után megfenyegeti a lányt, majd pedig kikezd vele. Hartley elutasítása teljesen feltüzeli a srácot, aki egyszerűen nem érti, mi történik vele, sem a "nem" szót nem ismeri, és furcsa neki az is, hogy vonzalmat, sőt szenvedélyt kezd érezni egy átlagos és normális lány iránt. Vajon megvalósulhat a szerelem két ennyire különböző ember között?

 

tovább (krimi, fantasztikus könyvek, szakirodalom) >>