AJÁNLÓ
FELNŐTTKÖNYVTÁR – GYERMEKKÖNYVTÁR |
|
| Szépirodalom – Bestsellerek, romantikus történetek – Bűnügyi történetek, krimik – Fantasztikus regények, fantasy, sci-fik – Ismeretterjesztő és szakirodalom – Szociológia, társadalomtudomány – Történelem | |
Felnőttkönyvtár |
|
Szépirodalom |
|
|
Az ember tragédiája 2.0 >>>A Kossuth Kiadó gondozásában jelent meg Az ember tragédiája 2.0, Madách Imre tovább gondolt drámai költeménye, amely alapján, a székesfehérvári Vörösmarty Színház négy rendező – Szikora János, Hargitai Iván, Horváth Csaba és Bagó Bertalan – irányításával, a teljes társulat szereplésével színpadra állítja a négy szerző komponálta darabot. Az eredeti drámai költeményt Az ember tragédiája 1. címmel 2018 decemberében mutatta be a fehérvári színház. Az említett rendezőket már akkor megkísértette a gondolat, hogy milyen érdekes volna folytatni Ádám és Éva történetét. Vajon merre és hogyan vezette az embert a huszadik század, és milyen utat mutat neki a huszonegyedik? |
|
Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utca gyalog >>>A kötetnek nincs összefüggő története, bár lényegében minden „sztori” kapcsolódik a másikhoz, mégha kevéssé időrendi, inkább érzelmi, logikai sorrendet követnek is. Valós és vélt érzelmek, alkalmi és tartós kötődések során keresztül, a korán elvesztett édesapjához, és a férfiakhoz fűző viszonyát értelmezi az elbeszélő, akkor, amikor „Bé”-ről, a tökéletes fenekű férfiról ír és akkor is, amikor a Dénessel eltöltött, gyors szexuális aktusok eredőjét villantja fel. De előbukkan a szobája fala színéhez nem „passzoló” Görög nevű férfi alakja is, és ezek a kapcsolatok úgy szövik, fonják és tartják egybe a mesélő életét, mint ahogyan a pókháló őrzi a foglyul ejtett „áldozatát”. A Nyolcszáz utca gyalog központi alakja azonban nem áldozat, ő élvezi az élet adta örömöket, ám közben gyakran „monitorozza” magát és tetteit, hogy újabb és újabb lehetőségeket keresve, lendítse át a nyolcszáz utca egy újabb helyszínére a történetét. |
|
Bene Zoltán: Isten, ítélet >>>A történelmi regény a 14. századi Magyarországon és Itáliában játszódik, az Anjou-királyok uralkodása idején; főhőse a nagy tudású és tehetséges Szórád Lőrinc. A történet Lőrinc születésétől, 1314-től és a Szeged környéki tájtól Nápolyig követi nyomon hőse sorsának alakulását. Az ifjút Zách Felícián veszi pártfogásba, így kerül Visegrádra, Károly Róbert udvarába, és itt lesz tanúja az uralkodó elleni 1330. áprilisi merényletnek. Az ifjú a párfogója ellen fordul, megvédi királyát, és ettől kezdve karrierje szédítő ívben emelkedni kezd. Tagja lesz a Nápolyba induló király kíséretének, és az udvar dinasztikus kapcsolatainak szolgálatában bejárja Itáliát, Páduában tanul, találkozik Petrarcával és a Boccaccióval, meg a gyönyörű kurtizánnal, Estával. Bene Zoltán egy magasra ívelő középkori karrier történetében mutatja be a korabeli Magyarországot és Itáliát – a falvak életétől a főúri vadászatokig, az udvarok és a kolostorok vagy az egyetemek világát. |
|
Birnbaum, Marianna D.: Apu >>>A magyar gyökerekkel bíró Marianna D. Birnbaum lírai hangvételű regényében az édesapjához fűződő szeretetteljes viszonyról szól érzékletes, múltidéző képekben. Az édesapja képzeletbeli magnószalagra felmondott élettörténete, arra a valós tényre épít, hogy a szerző idős, már vak édesapjának vett egy magnót, hogy a szeretett szülő úgy távozzon el az árnyékvilágból, hogy előtte a magnószalagra mondja fel élettörténetét. A valóságban azonban ez sohasem történt meg, mert az Apa nem érzett hajlandóságot erre. Így aztán a lánya, akit a regényben Daisykémnek szólít az apja, a férfi halála után, ismerve az elhunyt életútjának valamennyi stációját, a képzeletbeli magnószalagot „meghallgatva” leírta apja „emléktöredékeit”. Az író édesapja iránt érzett mély szeretettel és együttérzéssel meséli el a zsidó férfi megrázó élettörténetét, amelynek főbb állomásai számos sorstársának kijutottak osztályrészül a XX. század legsötétebb éveiben. |
|
Bolgár György: Szextett >>>Különös felütéssel indul a regény: a dokumentumfilmrendező Buda levelet kap egy valamikori nőismerősétől, a cseh származású Marinától. A nő tudatja vele, hogy jelenleg Tasmániában él, ahová egészen különös utakon jutott el, miután angol férjét elhagyta. Martina egy különös utóirattal még inkább bonyolítja a helyzetet, amikor „odatűzi” levele végére, tudja–e Buda, hogy miért fogja megölni őt? Levelezni kezdenek és a férfi lelkének legrejtettebb zugait is feltárja a nő előtt. Közben bonyolódik az élet, mert Buda barátja, Pepé meghal, a férfi mielőtt eltávozik az élők sorából, Buda kegyeibe ajánlja hitvesét. A dokumentumfilmrendező mindent lejegyez leveleiben Martinának, aki válaszul egy, a férfi szexuális életére vonatkozó kérdőívvel lepi meg levelezőtársát. Buda némi gondolkodás után megválaszolja a szexuális élete intimitására vonatkozó kérdéseket, ezután Martina azt írja neki, hogy hamarosan Budapestre érkezik. Ám a beígért időpontban hiába várja őt Buda, a nő nem jelenik meg… |
|
Chrétien de Troyes: Lancelot, a Kordé Lovagja >>>A ma is olvasmányos, helyenként már-már burleszkbe illően meghökkentő mozzanatokban gazdag, de a szerelem és az érzéki vágyak leírásában mélységesen emberi történetben a főhős társával, Gauvainnel elindul, hogy visszaszerezzék Guinevra királynét Arhur király számára. Csakhogy Lancelot nem pusztán lovagi kötelességét teljesíti, hanem fékezhetetlen szerelem vezérli, és emberfeletti tettei jutalmául, amilyen például a Kardok Hídján való átkelés, vagy épp megalázó helyzetek, mint a címben is szereplő kordén való közlekedés, elnyeri a királynő kegyeit, és az író szavaival „ölelés, csók – s mennyi más még” vár rá a kalandok végén. Hogy ez a szerelem nem maradt titokban és végül háborúskodáshoz, majd Arthur udvarának széthullásához vezetett, azt csak a későbbi utalásokból tudjuk, Chrétien ugyanis nem fejezte be regényét. |
|
Coetzee, John Maxwell: Fogaskerekek - Kritikai írások >>>A 2003-ban irodalmi Nobel-díjat nyert dél-afrikai születésű ausztrál író esszékötete az európai és amerikai irodalom tizenkilencedik-huszadik századi csúcsait méri föl. Coetzee olyan szerzőket állított egymás mellé, mint Italo Svevo, Robert Musil, Walter Benjamin, Bruno Schultz, Joseph Roth, Paul Celan, Günter Grass, W. G. Sebald, Hugo Claus, Graham Green, Samuel Beckett, Walt Whitman, William Faulkner, Saul Bello, Arthur Miller, Philip Roth, Nadine Gordimer, Gabriel García Máerquez és V. S. Naipul. A magyar olvasó számára azonban minden bizonnyal a legizgalmasabb, hogy a listában találjuk Márai Sándort is, akiről meglepően tájékozottan, rendkívül érzékenyen ír Coetzee, jó érzékkel tapintva rá arra a problematikára, amely Márai és kortársai, illetve a kötetben szereplő összes író életművét, írói szemléletét valamilyen módon meghatározta. |
|
Dieudonné, Adeline: Az igazi élet >>>A könyv egy családon belüli erőszakkal sújtott család mindennapjait mutatja be. A történet narrátora egy kamaszlány, akinek a mindennapjait az apjától való folyamatos rettegés árnyékolja be. Minden vágya, hogy ez egyszer véget érjen, és végre elkezdődhessen „az igazi élete”. A lány a természettudományok terén kifejezetten tehetséges, de az abuzáló környezetben nem tud kibontakozni. Az apja amellett, hogy egy vidámpark könyvelője, szenvedélyes vadász is. Otthon terrorizálja a családját, feleségét pedig a legapróbb dolgokért is elagyabugyálja. Az édesanya semmit nem képes tenni férje verbális és fizikai agressziója ellen. A lány egyetlen vigasza az öccse, akivel egyedül élheti meg a szeretet érzését. Egy tragikus baleset azonban megváltoztatja Gilles-t, aki ennek révén egyre közelebb sodródik apja erőszakos világához. A lány mindenáron ki akar törni ebből a helyzetből, és megmenteni kisöccse lelkét. De vajon van erre bármi lehetőség? Vagy csak erőszakkal lehet fellépni az erőszak ellen?... |
|
Durrell, Gerald: Madarak, vadak, rokonok >>>Ebben a kötetben is találkozhatunk a huszonöt éve elhunyt Gerald Durrell műveinek állandó szereplőivel, a kedvesen bolondos család tagjaival: Larryvel, az íróval, a ballisztikai kézikönyveket bújó, szenvedélyes vadásszal, Leslie-vel, a kövér, pattanásos, csélcsap Margóval, valamint a szórakozott és végtelenül engedékeny, de saját különcségeihez körömszakadtáig ragaszkodó mamával, Louisával. A kis Gerry állatbarátsága is számtalan galibát okoz: hazakíséri egy táncoló medve, aprócska sündisznóit pedig Margo nővére puszta jószívűségből halálra eteti. Nem hiányoznak a regényből a különös látogatók sem: a részeges Creech Kapitány nemcsak a bérelt jachtot viszi zátonyra, hanem még a mama kezét is megkéri. |
|
Háy János: A cégvezető >>>A rendszerváltás éveiben futtatja fel vállalkozását a címszereplő, Cégvezető. A meggyőződése szerint mindig, minden helyzetben helyesen döntő férfi a ’90-es évek óta az oligarchák világába küzdötte fel magát. Az imázsához tartozó szeretőket mindig a kellő időben építi le, hogy soha semmiféle elköteleződés ne tudja kiszippantani jól körülhatárolható, biztonságos komfortzónájából. Egy napon azonban mégis úgy érzi, hogy „kinőtte” régi feleségét, és ekkor különösebb szívfájdalom nélkül lapátra tesz az asszonyt, mert meggyőződése, hogy az új nő, akit feleségül választott már sokkal jobban illik társadalmi helyzetéhe. A regény végére már maga is bánja döntését és visszamenne családjához, régi asszonykájához, gyerekeihez, azonban a felesége ekkor már továbblépett és a maga teremtette kelepce ekként továbbra is fogva tartja a korábban önelégült „hőst”… |
|
Jahina, Guzel: A Volga gyermekei >>>A regény első oldalain megismerjük az Oroszországban élő, német nemzetiségű Bachot, és megtudjuk, hogy semmi izgalmas nem történik vele, élete nem is lehetne ennél szürkébb és középszerűbb. Ezt az állapotot forgatja fel fenekestül a forradalom és az új szovjet éra: az addig ismerős világ hirtelen megváltozik és idegenné válik mindaz, amit korábban hazának és otthonnak hívhatott. Guzel Jahina magával ragadó részletgazdagsággal s egyben mágikus fantáziával meséli el mindazt, amit Bach és honfitársai átéltek. A regény fő témái között találjuk a szerelmet, halált, születést, de ugyanúgy része ennek a világnak a történelem, a politika, a háború és az alkotás is, mivel Bach meséket kezd írni, melyek lassan megvalósulnak a való világban is. |
|
Jászberényi Sándor: A Varjúkirály - Nyugati történetek >>>Jászberényi Sándor legújabb kötetében tizennégy novellája olvasható Nyugati történetek összefoglaló címmel, majd a könyvnek is címet adó, A varjúkirály kisregény olvasható. A szerző végre hazatért Afrika és a Közel-Kelet harctereiről, hogy halálról és születésről, barátságról és elengedésről, a házasság magányáról, a magát megbosszuló gyermekkorról meséljen a minimálpróza kemény, kopogó nyelvével és férfiak nagyon is beszédes csendjével. De az igazi frontvonalak, ahogy a korábbi, „keleti történetekben”, úgy most sem a sivatagban, kopár fennsíkokon, szétbombázott városokban húzódnak és nem két hadsereg áll egymással szemben. A harc most is a szereplők lelkéért folyik, értük harcol a jó és a rossz, vagy ha úgy tetszik, Isten és Sátán vagy éppen Varjúkirály: „»Az igazán bűnösökért a varjúkirályt küldi a Sátán« – mesélte suttogva, ahogyan neki is suttogva mesélték. »Kivájja a szemüket és megeszi a szívüket, hogy ne láthassák Istent, és ne érezhessék a Kisjézusnak szeretetét soha…«” |
|
Kiss Anna: Hideglelés >>>Ismert, hogy Kiss Anna lírájának tengelyében egy részint valaha volt, részint képzeletszülte archaikus világ, egy folklorisztikus és balladai vonásokat viselő „mesevilág” áll, amely gyakran a népköltészet és a régi költők hangján ölt formát. Új kötete első fejezetében a maga életére tekint vissza; megverseli szülővárosát, Gyulát, kedves lakóhelyét, a Békés megyei Zsadányt, aztán debreceni egyetemi éveit, és mindeme személyes emlékeket beboltozza valami ősi, atavisztikus emlékkel a pusztai, sztyeppei múltból. A személyes múltat idéző első ciklus után kinyitja a maga zártabb világát, hogy egészen tág horizonton mutassa be, mit gondol az egyetemes emberi életről. Újra bejárja a megismerés útját, ahogyan egy kisgyermek megtapasztalja a maga környezetét, és ahogyan később a felnőtt ember átlátja a világot – a maga sajátos módján és egyedi hangján kifejezve. |
|
Kiss Nikoletta: Régmúlt napok fénye - Könyörtelen a választás szerelem és szabadság között >>>A regényből megismerkedhetünk egy család három generáción átívelő történetével, amely a 20. századi Európában, a második világháború utáni időktől napjainkig terjedően, Berlin, Budapest, Bécs helyszínein zajlik. 1949-et írnak a naptárak, amikor Bárdossy Rebeka, a feltörekvő színésznő Budapesten megismerkedik Szabó István fiatal festőművésszel. Istvánnak nagyon tetszik Rebeka, majd mintegy „véletlenül” megismerkedik vele és megfesti portréját. Ezután engedélyt kér a lány édesapjától, hogy udvarolhasson neki, Bárdossy ugyan nem áll ellent a kérésnek, de már elígérte a lányát egy özvegyembernek, Breitner Róbert professzornak. Ezután egy „snittel” napjainkba vezeti olvasóit az író. Rebeka unokáját, a fiatal galériatulajdonos, Anna Hartmannt meglátogatja egy ügyvéd, aki azt közli a nővel, hogy Breitner professzor meghalt, és ráhagyott egy portrét, amely a nagymamáját ábrázolja. Anna, aki szerelmétől, Michaeltől babát vár számos kérdésre keres választ nagyanyja múltjában… |
|
Makkai, Rebecca: Négy betű >>>A cím arra a négy betűre utal, amely a nyolcvanas években túlzás nélkül megváltoztatta a világot, leginkább a meleg közösség életét. Bár már 1981-ben diagnosztizálták az első AIDS-betegeket, a meleg férfiak körében, a járvány 1985 környékén robbant be Amerika-szerte. Mint például Chicagóban, ahol a regény egyik szála játszódik, pont 1985-ben. Yale Tishman karrierje csúcsán van, egy menő galéria munkatársa. Párja, Charlie Keene egy helyi meleg lapot, a Chicago Szivárványt szerkeszti. A baráti társaságukon kezd végig söpörni az akkor még végzetes betegség. A regény másik idősíkján harminc évvel később, 2015-ben járunk. Fiona Párizsba utazik, hogy rendbe hozza lányával való viszonyát, akivel minden kapcsolata megszakadt, miután egy szektához csatlakozott. S találkozik régi barátjával, a francia fővárosban élő fotós Richarddal is. A férfi annak idején képein örökítette meg a chicagói betegek sorsát, és most, hogy Fiona meglátogatja őt, ismét meglátja a fotókat. Vajon mindez segít neki, hogy végre szembenézhessen azzal a pusztítással, amit az AIDS okozott az életében?... |
|
Margot, J. S: Mazel tov - Különös barátságom egy ortodox zsidó családdal >>>A szerző, J. S. Margot a nyolcvanas évek második felében francia-spanyol szakos egyetemi hallgató volt, aki mellékállást keresett, hogy állni tudja az albérlete díját. Egy nap kézzel írt hirdetésre lett figyelmes, amelyben négy gyermek mellé kerestek házitanítót. Margot jelentkezett, és fel is vették: a modern ortodox zsidó Schneider család alkalmazta, akinek a legidősebb gyermekük, Simon tizenhat éves, az öccse, Jakov tizenhárom volt akkor, a húgaik, Elzira és Sara pedig tizenegy és nyolc esztendősek. A beilleszkedés eleinte nehezen ment, de szerencsére mindkét fél nyitott, toleráns és türelmes volt: a diáklány egyre fokozódó figyelemmel tanulta, értelmezte a sokszor igen bonyolult, az élet minden területére kiterjedő zsidó szokásrendszert, Schneiderék pedig elnéző következetességgel tették világossá számára, hogy milyen helyzetben hogyan viselkedjék. |
|
Maros András: Két-három dán >>>Maros András fiatalos lendülettel megírt regényének, szeretettel megformált szereplői, Magnus, és a két dán, Mikkel valamint Sorel az egyetemi évek alatt közös albérletben osztották meg egymással hétköznapjaikat. Miután kikerültek az életbe messzire sodorta őket a „szél” egymástól, míg a harmincas éveik felé közeledve Magnus ismét összehozza a „triumvirátust”, hogy felidézhessék a régi emlékeiket és kis iszogatással „megfűszerezve” élvezetessé tegyék a találkozást. Elhatározzák, hogy egy Budapesten eltöltött, hosszú hétvégén múlatják majd az időt. Miután a repülőtérről beérkeznek a fővárosba, Magnus azt javasolja, utazzanak le vidékre, hiszen ott lehet leginkább „mintát venni” arról, milyenek az itt élő emberek hétköznapjai. A fiatal férfi egy egészen kicsiny települést, Vöcköndöt jelöli meg célpontul… |
|
McCarthy, Cormac: A gyümölcskertész >>>Az író az idős Ather Ownby bácsi történetét meséli el, aki helyi kertészként, erdészként csodálatos harmóniában él az őt körülölelő természettel, az almaültetvény mellett felépített kis kalyibájában. Betonból épített permetezőgödrébe évekkel ezelőtt belefulladt egy idegen, akiről nem derítette ki soha, hogy ki lehetett, az ő holttestét „gondozza” azóta is Ather. Az idős férfi megszereti a közelben élő félárva fiút, John Wesley Rattnert, akinek apját, Kenneth Rattnert évekkel ezelőtt meggyilkolta a helyi csizmadia, Marion Sylder, ám erről ez elkövetőn kívül senki nem tud. John Wesleyt a hegyek és erdők ismeretére, szeretetére, tanítgatja az idős Ownby, a fiú azonban azt nem tudja, hogy „tanítója” őrzi az apja holttestét. A történet során Sylder egy alkalommal megvédi Johnt, nem sejtve, hogy akit meggyilkolt és a betontartályba dobott, az a fiú apja volt… |
|
Moaveni, Azadeh: Fiatal özvegyek menedéke - Az Iszlám Állam asszonyai >>>A kötet szerzője Pulitzer-díjas oknyomozó újságíró, aki azt festi fel erős kontúrokkal vaskos kötetében, miként hálózta be az Iszlám Állam, az ISIS a lányokat, asszonyokat, miféle ígéretekkel kecsegtették őket, majd miféle csapdába kerültek ezek a szerencsétlen, „megvezetett” nők, aki a szabadság reményében csatlakoztak a terrorszervezethez, amely végül a börtönük lett. A szerzői utószó szerint a történetben szereplő tizenhárom asszony mind valós személy, ám biztonságuk érdekében Azadeh Moaveni kénytelen volt megváltoztatni személyes adataikat. Az kötetbe foglalt interjúkat 2015-2018 között készítette az Egyesült Királyságban, Törökországban, Tunéziában és Szíriában. Számos forrásból építette fel egy-egy asszony „profilképét”, sok esetben a családtagokkal és ismerősökkel folytatott telefonbeszélgetésre és más információkra is hagyatkozva. |
|
Nagy Péter, H: Karanténkultúra és járványvilág >>>Rendkívül aktuális kötettel jelentkezik H. Nagy Péter irodalomtörténész, szerkesztő, kritikus, popkultúra-szakértő, a komárnói Selye János Egyetem oktatója. Az apropó, mint az a cím alapján is sejthető, az új típusú koronavírus-járvány és az a karanténhelyzet, melyet sokan megtapasztalhattak idén tavasszal. 2020. március 9-e hétfő még szokványos napként indult neki is az egyetemen: megtartotta az előadásait és a szemináriumait, ám a nap végén már úgy köszönt el a hallgatóitól, hogy nem tudta, mikor találkoznak legközelebb. Akkor még azt gondolták, a karanténidőszak pár hétről fog szólni, ám az egészből hónapok lettek, és csak később derült ki, hogy nem fog mindegyik tanítványával újra találkozni (egyik diákjuk július 2-án hunyt el, a koronavírusnak köszönhetően). A popkultúráról szóló utolsó óráján már a vírustematikáról beszélgettek, olyan regényekről és filmekről, melyek valamilyen fertőzés vagy járvány köré épültek. |
|
Nyerges Gábor Ádám: Mire ez a nap véget ér >>>Kovács Laura szülei gyermekük érekében költöztek vidékre, hogy lányuk élvezze a természet adta előnyöket, azonban, amikor Laura tizennégyéves lesz, a családi tanács eldönti, hogy a városba, a Világlegjobb Gimnáziumába felvételiztetik őt. Laura a szülők nagy örömére sikerrel veszi az akadályokat. Amikor elkezdődik az iskolaév, a kamaszok az első napon tétován „bolyonganak” az épület falai között, Laurának, aki nem ment el a gólyatáborba méginkább ismeretlen valamennyi osztálytársa. Ekkor szólítja meg őt egy srác, aki ugyan elsuttogja a valódi nevét, de ezután közli, őt mindenki Sziránónak szólítja. Ettől a pillanattól kezdve ő áll a történet centrumában, miközben számos osztálytársa is „színre lép”, Fostóni, Bödön, Kuka, Faszkaresz, Görcsegér és a többiek, Zsófi, Réka, Laci, Orsi, Viki. Az ő hétköznapjaikon keresztül mutatja be az író az osztály gimnáziumi éveit, miközben a „közösség rejtett hálózatának” mintázatát rajzolja meg hitelesen, élvezetesen… |
|
Szálinger Balázs: Al-dunai álom >>>A szerző szokatlan útirajza az Al-dunai kirándulás egy hónapjának napokra felosztott élményvilága, egy olyan utazás rajzolata, amelyet Szálinger a feleségével és hitvese szíve alatt növekvő fiúgyermekükkel együtt, közösen járt be. Különlegesen szép, vadregényes vidékre invitálja olvasóit az író, amikor a történelmi Magyarország délkeleti csücskébe kalauzolja az érdeklődőket. Al-Dunának a Belgrád és a régi magyar-román határ közötti Duna szakaszt nevezik, amelyet többnyire a jól ismert Vaskapu névvel azonosítanak a legtöbben. Ennek az ikonikus területnek számos magyar vonatkozása van, hiszen többek sorában Széchényi István gróf itt próbálta meg hajózhatóvá tenni a Dunát a Fekete-tengerig a Vaskapu szabályozásával. A gazdag történelmi örökségen túl azonban mindenekelőtt a természeti környezet szépsége és érintetlensége az, ami az ideérkezőt rabul ejti, elvarázsolja. |
|
Szaniszló Judit: Leli élete >>>A regény címszereplője valójában az író, aki Leli „bőrébe bújva” meséli el mindazt, amit családja életéről tud, és ezek a múltba nyúló történések jelen életének mindennapjait is meghatározzák. Leli „beszél” és lejegyzett gondolatainak, bekezdésekkel tagolt, ám fejezetekre nem osztott történeteiből felsejlik a múlt, a képzeletbeli fotók lenyomatából értelmeződik a családtörténet, amelynek „letéteményese”, örököse, napjainkban maga Leli. Egy helyütt Béres mama testében, lelkében meggyötört alakja körvonalazódik. Az asszony fájdalma semmihez sem mérhető, hiszen a második világháború idején esett teherbe, számos szovjet katona gyalázatos megbecstelenítésének következményekét. Béres mama haláláig viseli ennek stigmáját, ura megvetését, majd később a helyzet elfogadását, és azt a tényt, hogy az erőszakban fogant gyermekét korán elragadta a halál. Ezen a hatalmas méretű „családi tablón” később felfénylik Sükösdi papa alakja, „aki talán nem is szereti” Lelit, mégis jó érzés hallgatni az idős férfi történeteit. |
|
Tamás Zsuzsa: Tövismozaik >>>Az egyes szám első személyben elbeszélt történet központi alakja egy fiatal képzőművésznő, aki édesanyja halála után még mindig úgy idézi meg szülőjét, hogy beszél hozzá, és szinte érzékelhető, hogy a néma csend megadja a válaszokat is neki. A fiatal nő életének válságos időszakában van, két férfi között vergődik, Jánosba szerelmes, ám úgy tűnik ő korántsem olyan biztos az érzelmeiben, mint partnere és meglehetősen lazán veszi a lány ragaszkodását. Közben ott van Zoltán, aki értékes érzelmekkel ragaszkodik a lányhoz, ám az már nem akar vele élni, és megszakítja, végleg lezárja a közös együttlakás éveit. Közben az alkotás öröme fénylik át a fiatal nő hétköznapjain, amikor a János iránt érzett szerelmét egy különleges montázsban érzékíti meg. Igazi „lélekutazás” ez, amely kérdések sorát „dobja” felszínre az elbeszélőben, nem mellesleg az olvasóban is: Vajon kaphatunk e válaszokat egy már halott személytől? Miként formálhatnak az egykor fájó, traumatikus emlékek érett személyiséggé egy embert? |
|
Térey János: Boldogh-ház, Kétmalom utca - Egy cívis vallomásai >>>A nagyon korán eltávozott Térey János a halála előtti években memoárjain dolgozott, a gyermekkor és az ifjúság éveit, élete első két évtizedét megidéző műveken. A Boldogh-ház el is készült, a Kétmalom utca azonban befejezetlen maradt – most együtt, posztumusz kiadásban jelennek meg. E vaskos kötet létrejöttében és sorsában az is drámai vonás, amit Térey egyik vallomásában mondott: „Egész életem küzdelem azért, hogy ne maradjon félbe minden. Amit nem írok le, az elvész”. A két mű első pillantásra memoár, egyben azonban identitáskereső alkotás is, mert az író az idő mélyére tekintve folyvást magát keresi, kutatja a gyökereit, felmenői sorstörténetét, a régi otthon múltját, aztán gondolkodásának, kulturális mintáinak eredetét. Ily módon a memoár legalább olyan mértékben szól Debrecenről, mint a szerzőről. |
|
Tóth Gábor Ákos: A kúthelyi gyémánt (Forrásvidék 2.) >>>A tavalyi évben jelentette meg Forrásvidék című újabb könyvfolyamának első kötetét (Olajláz az Őrségben) Tóth Gábor Ákos. A folytatásban az Őrség forrásvízkincsét egy félig magyar kubai olajmérnök, Leonardo és egy cigányember akarja kiaknázni, utóbbi online jóslásban is utazik. Osztrák vendégmunkásokat hívnak a faluba, a vásárlók pedig reményeik szerint a környéken megtelepült holland iszákosok közül kerülnek majd ki. Kúthelyen ugyanis tudvalevő: ahol olaj van (ugyan itt nincs olaj), ott gyémántnak is kell lennie. A szerző szeretetteljes humorú, kissé abszurd regényében felvonulnak az első kötetben megismert szereplők: folytatódik a különc kerekes székes lány és a karibi balfék románca, újra velünk lesz Ati bácsi, aki a saját földjén robbantja fel magát, Margó, a pelék örök rettenete, a helyi konyhaművészet hagyományőrző üdvöskéje. |
|
Walker, Alice: Bíborszín >>>Alice Walker egyetlen karakter története tükrében az amerikai társadalomtörténet több meghatározó problémáját ábrázolja: Celia ugyanis fekete bőrű fiatal lány, rabszolgák sarjaként mélyszegénységben született és él, gyermekkorától rendszeresen bántalmazták és erőszakolták, vérfertőzésből született gyermekeitől elszakították, s emellett szüntelen küzd csúnyaságával és leszbikus hajlamaival. Menedéket számára egyedül a vallásosság jelent: totális magányában egy általa elképzelt „Jóistennek” írja leveleit – ezekből épül fel a mű. Ezek a beszámolók keresetlenül őszinte, az egyszerű, műveletlen ember szavajárását egy az egyben tükröző stílusban íródtak, s rajzolják ki Celie szívszorító – ám korántsem reménytelen – fejlődéstörténetét. Merthogy Celie minden hendikepje ellenére sem adja fel… |
|
Zelei Miklós: Gyilkos idők >>>A szociográfus író regényében egy kisfiú átélt és másoktól hallott élményei elevenednek meg: a háború vége, a trianoni határ visszaállítása, 1956 őszének Pestről érkező hírei, az úttörőmozgalom eseményei, az áprilisi 4-i és május 1-jei ünnepségek, a termelőszövetkezet dolgai, a téli disznóvágások alkalma, vagy épp a köznapok monotóniája. A mozaikos szerkezetű, térben és időben síkokat váltó regény a magyar falu elmúlt hét évtizedét vetíti az olvasó elé, a maga öröklött tulajdonságaival és aktuális gondjaival. Az első pillanatban logikátlan rendűnek, kiismerhetetlennek tűnő epizódok, emlékfoszlányok, utalások, asszociációk mégis kirajzolnak egy folyamatot: a magyar faluvilág 1945 utáni erózióját, lassú pusztulását, a közösségek szétesését, a családok összetartó erejének föllazulását. |
Bestsellerek, romantikus történetek |
|
|
Freeman, Kimberley: Duett >>>Ellie Frankel 1952-ben, Németországban, Kokondorfban született. A fiatal lány a huszadik század hetvenes éveiben operaénekesi karrierről álmodik. Szintén 1952-benszületett a Londonban élő Angie Smith, aki popénekesi karrierjét építgeti hatalmas sikerrel. A lány nagyon tehetséges, ám apja ellenzi, hogy afféle haszontalan foglalkozást válasszon magának, így Angie, Penny Bright néven, titkon énekel. A zenei tehetségek felkutatásában jártas, jószemű menedzser, George Fowles felfigyel a tehetséges lányra, aki a Sohoban a Heat nevű bárban szórakoztatja esténként a közönséget. George „szárnyai” alá veszi Pennyt, akit a közbenjárására meghívnak a Top of the Pops műsorába és ettől a naptól kezdve már egyenesen ível felfelé a karrierje. Azonban ennek a lány múltjából előlépő Benedict Marten vet gátat… |
|
Jacobs, Anne: A Kilimandzsáró felett az ég >>>A történet 1880-ban, Dániában, egy kelet-frízföldi kisvárosban veszi kezdetét. Itt nő fel Charlotte, nagyszülei házában. Pap nagyapjától és szigorú nagyanyjától kifogástalan nevelést kap: megtanulja a házimunkákat és az udvarias viselkedést. Ő azonban sokkal jobban szeret zongorázni, szerelmes regényeket olvasni és távoli tájakról álmodozni. A kisvárost azonban, ahol él szürkének és unalmasnak találja. Egyetlen bizalmasa mozgássérült unokahúga, Klara. Sok hozományra sem számíthat, így aztán ő is meglepődik, mikor házassági ajánlatot kap a helyi gyarmatárú-kereskedőtől, Christian Ohlsentől. Charlotte igent mond az ajánlatra, újdonsült férje azonban nemcsak csapodár, hanem csapnivaló üzletembernek is bizonyul, és hamar csődbe jutnak. Csak egy módon kezdhetnek új életet: ha titokban álmai földjére, Afrikába szöknek. De vajon beválnak a számításaik a másik kontinensen? Mi vár rájuk a Kilimandzsáró lábánál?... |
|
Roberts, Nora: Királyt Skóciának >>>A MacGregor család tagjai közül Serena MacGregor áll a skót-angol polgárháború idején játszódó történet középpontjában. A lány lobogó vörös hajával, szenvedélyes, fékezhetetlen természetével megbabonázza a férfiszíveket. Ugyanezzel az olthatatlan szenvedéllyel táplál gyűlöletet az angolok iránt, akik koholt vádak alapján lerohanták családját, amikor a lány még szinte gyermek volt. Serena bátyja, Colin jóban van az úri modoráról és hatalmas vagyonról híres Bringham Langstonnal, Ashburn negyedik earljével, aki körüldonganak a szebbnél szebb társasági hölgyek Londonban. A férfit Colin vendégül látja, a birtokukon itt találkozik Serenával, akibe az első találkozáskor beleszeret. A Lord harcolni akar a skót felkelők oldalán, de a lány ezt nem hiszi el, és gyermekkori szörnyű emlékét a Lordon akarja megtorolni… |
|
Steel, Danielle: Csendes éj >>>Egy kilencéves kislány, a tehetséges gyerekszínész, Emma Watts a főszereplője Danielle Steel legújabb regényének. Már két éve játszik a nagysikerű A klán című tévésorozatban, melynek köszönhetően az egyik legnépszerűbb gyereksztárnak számít. Egy nap a kislányt és édesanyját súlyos autóbaleset éri, Paige meghal, Emma pedig kómába esik. Mivel más rokona nincsen, az eszméletlen lányt nagynénje, a Párizsból hazatérő Whitney veszi a gondjaiba. Ő annak idején tudatosan más utat választott, mint a húga, Paige, mert gyűlölte a celebkultuszt, és inkább pszichiáter lett belőle. Eddig a munkájának élt, ám most mindent kész feladni, hogy az unokahúga segítségére legyen. A kislány aztán magához tér a kómából, ám nagy a baj: nem hall, nagyon rosszul lát és nem tud érthetően beszélni. De vajon a szeretet és a szakmai segítség elég lehet ahhoz, hogy a kislány ismét teljes értékű életet élhessen?... |
Bűnügyi történetek, krimik |
|
|
Grisham, John: Őrangyalok >>>Egy floridai városkában egy este az irodájában lelövik Keith Russót, a fiatal ügyvédet. A gyilkos nem hagy nyomot, nincsenek igazán tanúk, se valódi indíték, a rendőrség mégis gyorsan letartóztatja a fekete Quincy Millert, aki válóperes ügyében állt egykor kapcsolatban az áldozattal. Miller élete végéig börtönbe kerül, épphogy megússza a halálbüntetést. Immáron huszonkét éve hangoztatja ártatlanságát, de senki sem figyel rá. Végső elkeseredésében levelet ír a Jóvátevők Jogsegélyszolgálatnak. Az adományokból gazdálkodó jóvátevők egyik „őrangyala” Cullen Post ügyvéd és episzkopális lelkész. Olyan embereket szabadít ki, akik tévedésből vagy bizonyítékokkal való manipulációk következtében ártatlanul, mások helyett sínylődnek börtönben, akár a halálbüntetés végrehajtására várnak az igazságszolgáltatás rendszere által elfeledve. |
|
Silva, Daniel: Az új lány >>>Egy előkelő genfi iskolában rejtély övezi annak a diáklánynak a kilétét, aki egy reggel államfőnek kijáró autókonvojjal érkezik. A lány apja Khalid bin Mohammed, a szaúd-arábiai trónörökös. A férfit korábban ünnepelték bátor reformjai miatt, mára azonban páriává vált egy másként gondolkodó újságíró meggyilkolásában játszott szerepéért. Amikor brutális módon elrabolják tizenkét éves lányát, az egyetlen emberhez fordul, akiben megbízik. Gabriel Allon, az izraeli hírszerzés legendás főnöke egész életét a terroristák elleni harccal töltötte, beleértve az épp Szaúd-Arábia által pénzelt gyilkos dzsihádistákat. Khalid herceg megesküdött, hogy megszakítja a kapcsolatot a királyság és a radikális iszlamisták között, egyedül ezért tartja őt Gabriel értékes, ámbár korántsem tökéletes partnernek. Mindkét férfi tömérdek ellenséget szerzett már eddig is, és ha elbuknak, mindketten elveszíthetnek mindent, ami fontos számukra az életben… |
tovább (fantasztikus könyvek, szakirodalom, Gyermekkönyvtár) >> |
|
