Új termékek és érdekességek a kenyérgyárból

1954 - Vajas pogácsa, sajtos tekercs

1960 - 14 millió, 1964-ben 17 millió darab péksüteményt készítettek

1961 – A Filmhíradó részére és egyben oktatófilmet is forgattak a korszerű kenyérgyártásról

1964 - Gáztüzelésű „cimbora” kemencét szereltek fel, bevezették a három műszakos sütés

1966 - Hóvirág kétszersült

1970 - „Kohász-ropogós” sajtos, köménymagos tallér, 8 forintért, ami a bor mellé is kiváló

1970 – Elkészült a kenyérszabvány, új címkézés: a finom-fehér helyett fehér, a fehér helyett félbarna kenyér elnevezés, és a sütés dátuma

1972 – Sajtos korong

1972 - A dunaújvárosiak egy nap 237 mázsa kenyeret, 35720 sós-, vajas és óriás kiflit, esznek. Zsemléből 16 ezer, perecből 720, kalácsból 200, a péksütikből pl.: briós, cukros, mákos kiflikből 1420 kel el egy átlagos napon a boltokban

1972 – Kifejlesztették a Farinograph nevű műszert, amely ellenőrzi a liszt minőségét

1977 – Bevezették a saját fejlesztésű konténeres kenyér-szállítórendszert

1982 – Korpás kifli, búzacsírás zsemle, sós kifli, dunai sósrúd, sajtos pogácsa

1982 - … és ami nem ízlett, azt rendelés híján abbahagyták: búzakorpás kifli, búzacsírás zsömle, molnárka, pécsi zsömle, szegedi vágott cipó, és már nem sütnek 2 kilós kenyeret

1983 - Kenyér: alföldi fehér, barna, vázsonyi, rozsláng, hagyományos fehér, francia, kukoricapelyhes, tejfölös, rozscipó

1983 - Az üzemi könyvtáros könyvjelzőt „ajándékoz” a fizetési borítékba

1986 – Szójalisztből készült kenyér gyártását tervezik

1987 – Dabasi rozskenyér

1989 – Fánk baracklekvárral és porcukorral, a következő terv: pirog

1994 – Burgonyapelyhes, 40 dekás erzsébeti kenyér, tartós, szeletelt kenyér, tiroli rozscipó