Dallos Martin: Az idő múlik

Az idő múlik

Kíváncsi lennék, hol tart ma a tudomány,

Mert úgy rohan az idő.

A csomagot nem postás, robot hozza ki,

És ez nagyon ijesztő.

Lejártak azon idők, mikor Popey

Hirdette a spenótot,

S a gyerekeknek esti mesét olvastak,

Nem kaptak ők telefont.

Cinege énekét hallgatták, patakban

A csónakot úsztatták.

S ahogy gyönge hajszálaikat fújta a

Szél, ujjukat számolták.

Később harsogott a duda, csíkos pólós,

Piros orrú bohócot

Láttak a cirkuszban, de megmaradt bennük.

Még egy friss emlék élt ott.

Oly sok év után pontosan ugyanolyan

Örömmel gondolnak rá,

Mint azon a napon.

Pedig milyen sok boldog

Évtized telt azóta már.

Dallos Martin, 14 éves