Éliás Veronika: Karantén

Karantén

Bajsza alatt gyufa lobban,

talán ettől érzi jobban

magát a hallgatag bácsi.

Keze eres, szeme kíváncsi.

Asztalon hever a kártya,

s míg szemén a hártya

engedi, játszik egymagában,

palackba zárt magányában..

Áll az udvaron a szekér,

elindulni mégsincs miér’,

mert, bár az ajtó nyitva,

lépte meg van tiltva.

Citromízű gondolat járja,

száját már szóra tátja,

de rettentő erő a félsz,

hogy meghalsz,ha kilépsz.

Mint a méhben, gömbölyíti hátát,

Vajon mikor látja családját?

Szuszogó álmából még találkozás várja,

Vagy csak egy hangot hall, s az a hárfa?

Éliás Veronika, 33 éves