Évfordulók, események

Mendel szeretett tanulni, érdekelték a tudományok, különösen a természettudomány. Azonban nem voltak meg a szükséges anyagi feltételek ahhoz, hogy egyetemre járhasson, illetve befejezhesse azt. így 1843-ban belépett az altbrünni Szt. Ágoston-rendi kolostorba, ahol nem csak anyagilag támogatták, hanem ösztönözték is őt tanulmányaiban, munkájában.

„A tudománytörténet véleményei a mai napig megoszlanak azokról a körülményekről, amelyek lehetővé tették egy ismeretlen szerzetesnek és autodidaktának, hogy a kolostorkert csendjében olyan növénykeresztezési kísérleteket végezhessen, amelyek az öröklődés törvényeinek zseniális felfedezéséhez vezettek. Még különösebbnek tűnik az az értetlenség és elfeledettség, ami Mendel kísérleteit övezte 35 éven keresztül. Csak 1900-ban értették meg és igazolták őket, ami egy új tudomány, a genetika rohamos fejlődéséhez vezetett.”

(forrás: Frolov: A genetika száz éve. Kossuth Kvk., 1980. 14.o.)

„... Mendel, mint tudós szinte elveszítette személyiségét és a jubileumokat [pl. 2000 volt a genetika éve] nem születésének és halálának idejéhez kötik – mint más tudósok esetében –, hanem tételeinek újrafelfedezésétől, 1900-tól számítják. Mendelt tehát a mellőzöttség – közvetve – még ma is üldözi, miközben a XX. századot a genetika évszázadának szokás nevezni.

Talán ha 10 évvel korábban teszi közzé tételeit, nagy visszhangot és elismertséget keltett volna, illetve ért volna el még életében, de óriási felfedezése egybeesett Darwin Fajok eredete c. művének megjelenésével, amely megrázta a tudományos világot és elterelte a figyelmet Mendelről. Mendel azon kisszámú, vagy talán egyedüli tudós volt a tudománytörténetben, aki minden előzmény nélkül, egymaga alapította meg tudományát, a genetikát.”

(forrás: Bócsa Iván: Mendel és a genetika évszázada. Magyar Tudomány, 2000. 9. sz. 1148-1150.o.