Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

1947. február 26-án halt meg Tihanyi Kálmán

Már 16 évesen "hivatásos feltalálónak" mondhatta magát.

forrás: Tolnai Világlapja 1928. július forrás: Tolnai Világlapja 1928. július 2001. szeptember 4-én az UNESCO beiktatta Tihanyi Kálmán 1926-os szabadalmi bejelentésének iratait azon egyetemes jelentőséggel bíró dokumentumok közé, amelyeket, mintegy szellemi világörökségként jegyez A világ emlékezete programban.

Első szabadalmi kérelmét (Zsebkészülék a fényképészeti lemezek fénynél való kezelhetőségére) 16 évesen nyújtotta be. Mint egy feljegyzéséből kitűnik, a televízió problémája 1917-ben, katonáskodása idején kezdte foglalkoztatni, és fizikai megoldására 1924-ben jött rá.

1925-ben, nyolc hónapnyi kísérletezés után mutatta be a nyilvánosság előtt terveit, egy terjedelmes cikkben közölve eredményeit. A Radioskóp című irat negyvenkét oldalán fejtette ki találmányának működési elveit, a katódsugárcsöves televízió-rendszert vezetékes, drótnélküli és színes képátvitelre vonatkozó változatban A szabadalom benyújtása után hozzákezdett a megvalósítás szervezéséhez: itthon és külföldön is több támogatót talált.

1928 júniusában Berlinbe érkezik, és rövid időn belül több céggel is felveszi a kapcsolatot. A Telefunkennél folyó tárgyalások biztatóan indulnak, azonban a cég laborjának vezetője úgy dönt, inkább a mechanikus televízió továbbfejlesztését szorgalmazzák. A Siemensnél is hasonlóan jól indulnak az tárgyalások: számukra azonban a televízió szűz terület, nem rendelkeznek a témában jártas mérnökökkel sem – ajánlatukat Tihanyi végül nem tartja elfogadhatónak.

Mindezen közben megszületnek televíziójának részletes tervei, amelyeket 1928. június 11-én, illetve 1928. július 10-én Magyarországon és Németországban szabadalmaz. Egy évvel később ezekkel az elsőbbségekkel jelenti be két találmányát, többek közt Angliában, Franciaországban és az Egyesült Államokban.

A televízió-képcső tökéletesítése mellett több mással is foglalkozott: a televízió katonai célokra történő felhasználása, a háború után egy televíziós társaság alapítása, adóállomás felépítése, képcsőgyár szervezése; valamint egy nukleáris támadások elleni javaslaton is dolgozott. Tervezett akusztikai sugárvetőt (eredetileg esőképzésre és rovarkártevők irtására), új megoldású golyóscsapágyat, valamint egy aranycentrifugát is.

forrás: Tihanyi Katalin: A televízió nagy magyar úttörője (in: Magyar tudomány, 2000. 6. sz. 774-784. old.)

Kapcsolódó linkek