Évfordulók, események

Klapka György az 1848-’49-es forradalom és szabadságharc egyik kiemelkedő alakja volt. Honvédtábornokként több csatában vett részt, fontos szerepet vállalt a csapatok (nem csupán sajátja, hanem a teljes honvédség) szervezésében és irányításában. 1849. május 6-án helyettes hadügyminiszterré nevezik ki: „legfontosabb feladatának azt tekintette, hogy az egész honvédsereg számára egységes haditervet készítsen, így megszüntesse az egyes színtereken működő hadtestparancsnokok teljes önállóságát”, ezzel is összehangolva a különböző helyeken folyó harcokat. Május 20-án a minisztertanács elfogadja Klapka haditervét, amely ezen elvekre épül – a terv azonban nem valósult meg, mert „az egyes parancsnokok önállóságát nem sikerült felszámolni. A legfontosabb cél az egyesített, összehangolt tevékenység így csak papíron maradt.”

 

Than Mór festménye

Föl-föl vitézek a csatára, A Szent Szabadság oltalmára! Édes hazánkért hősi vérünk Ontjuk hullajtjuk nagy bátran míg élünk. Föl-föl látjátok lobogómat, Indulj vidáman robogó had! Mennydörög az ágyú csattog a kard, Ez lelkesíti a magyart! Híres Komárom be van véve, Klapka György a fővezére, Büszkén kiáll a csatatérre, Hajrá huszárok! Utánam előre!

 

Nevét ismertté mégis a Komárom váránál zajló csaták tették. Az első komáromi csata (1849. április 26.) után a vár és az ott állomásozó csapatok parancsnokává nevezték ki. A második komáromi csatából (1849. július 2.) is kivette a részét, ahol a 32 ezer honvédnek a közel 60 ezres, Haynau által vezetett sereggel szemben kellett kitartania.  Klapka több kitörésre is kísérletet tett: azonban hamar meggyőződött róla, hogy komoly túlerővel állnak szemben. A világosi fegyverletételre (1849. augusztus 13.) hivatkozva augusztus 19-én felszólították Klapkáékat a vár feladására. Ezt visszautasították: egy 14 napos fegyverszünetet kötöttek, amelynek ideje alatt egyeztetések folytak a megadás lehetőségéről a két fél között. „Végül szeptember 27-én Harkálypusztán kompromisszumon alapuló megegyezés született. A vár átadása október 2-án kezdődött meg: a katonaság a fegyver letétele után szabadon távozhatott”.

(forrás: 1848-1849: A szabadságharc és forradalom története. Videopont, 1996)