Évfordulók, események

A Versailles-i kastély alapjait XIII. Lajos király fektette le 1631-ben: ekkor az épület még vadászkastély volt. Később fia, XIV. Lajos, a Napkirály bővítette ki: a pompa, fény, ragyogás és hatalom szimbólumává vált a palota, amely 1682-1789 között a francia királyok lakhelye volt.

A kastély egyik leglátogatottabb helyisége a Tükörterem, a „kastély legfényesebb ékszere”: 1678-1684 között épült. A 73 m hosszú, 10,5 m széles és több mint 12 m magas „folyosó” az épület kert felőli oldalán található, a Béke szalonját és a Háború szalonját köti össze. Nevét a falakat díszítő 357 tükörnek köszönheti, amelyek a vele szemben elhelyezkedő 17 boltíves francia ablakon át beérkező fényt verik vissza, ezzel világosabbá és optikailag sokkal nagyobbá téve a teret. A tükrök is egy 17 boltíves árkádsorban lettek elhelyezve, minden részbe 21 tükör került. A terem kialakításának idején a tükör luxuscikknek számított, és Velence kizárólagos joga, monopóliuma volt a gyártása. Jean-Baptiste Colbert, XIV. Lajos pénzügyminisztere azonban mesterembereket hozatott át Franciaországba – a legenda szerint a velencei kormányzóság embereket küldött utánuk, hogy megmérgezzék őket. A falakat márvány, aranyozott stukkó díszíti; a mennyezeten pedig Charles Le Brun 30 festménye található, amelyek a Napkirály dicsőséges tetteit ábrázolják.

A Nagy Galéria, ahogy a 17. században nevezték, a mindennapi élet része volt: itt haladtak át a szalonok között az udvaroncok és a látogatók, itt várakoztak; sőt XIV. Lajos is itt ment át királyi lakosztályából a kastély kápolnájába. A Tükörgaléria tanúja volt rendezvényeknek, politikai, gazdasági eseményeknek, királyi és hercegi ünnepségeknek; itt írták alá 1919. június 28-án az I. világháborút lezáró versailles-i szerződést is. Naponta látogatók ezrei láthatják a különleges szobát, és csodálhatják a Napkirály nagyratőrő álmának megvalósulását.

A megépítését követő három évszázadban több kisebb renováláson átesett, azonban az első, teljes felújítás (a padlótól a mennyezetig) csak 2004-ben kezdődhetett meg. A francia Vinci építkezési vállalat finanszírozta a felújítást, ahol több mint 100 restaurátor és szakember dolgozott: a három évnyi munkálatok összesen 12 millió euróba kerültek. A 357 tükörből 48-at ki kellett cserélni (azok ugyanis elhomályosultak), új padlót fektettek le (elrejtve a technikai felszerelést), felfrissítették az aranyozást, a stukkókat, letisztították a márványfelületeket és a szobrokat, restaurálták a festményeket. Mindeközben a Tükörtermet nem zárták le teljesen. A Versailles-i palota teljes felújítása azonban tovább folytatódik: a Grand Versailles projekt legalább 2020-ig el fog tartani: de ez a probléma biztosan nem érdekelte a Napkirályt, amikor úgy döntött, hogy versailles-i palotájával lenyűgözi a világot.