Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    
1901. január 27.

1901. január 27-én halt meg Giuseppe Verdi

„Hangjegyeim (…) sohasem véletlen szülöttei, és mindig mondani akarok velük valamit.”
A 19. sz. legnépszerűbb olasz komponistája olyan, mai napig gyakran játszott operák szerzője, mint a hírnevét megalapozó Rigoletto (1851), az ókorban játszódó Nabucco (1842) és Aida (1871), vagy shakespeare-i klasszikus dráma, az Otello (1887) feldolgozása. Közel 80 éves volt, mikor megkomponálta utolsó színpadi művét, a Falstaffot (1893). Élete során 28 operát írt; s mindezek mellett operai kompozíciókat, kórusműveket, egyházi darabokat, vokális kamarazenét és hangszeres műveket szerzett.

 

 

Gyermekként olyan szokatlanul komoly volt, hogy az idős hölgyek, akik, mikor vele találkoztak, csak a fejüket ingatták és azt suttogták: „Ah, nem fog sokáig élni! Szegény Giuseppe, túl sokat gondolkodik!” De a zene mindig felélénkítette, rajongott a templomi orgona hangjáért és szülei megszerezték számára az engedélyt, hogy a falu templomának orgonáján játszhasson. Itt boldog órákat töltött el, ahogy próbálta felidézni és újrajátszani a vasárnaponként hallott himnuszokat.

Hét éves volt, mikor édesapja végül is vett neki egy öreg, ütött-kopott spinétet (csembalóhoz hasonló régi hangszert). 1821-ben Stefano Gavalette, egy csembalókészítő javította meg ingyen: köszönhetően „az ifjú Giuseppe Verdi tehetségének, aki megtanult ezen a hangszeren zenélni”. Egy nap, mikor a fiúnak nem sikerült felidéznie az egy nappal korábban fejben megkomponált terzettót, kezébe vett egy kalapácsot és épp azon volt, hogy lesújtson vele a hangszerre, mikor apja elvette tőle és a fia fejére koppintott.

A milánói konzervatórium igazgatója Verdi felvételi próbáján a fiatalember tehetsége iránti érdeklődés teljes hiányában megjegyezte: „Mélységesen megdöbbent, hogy van, aki pénzt költ egy ilyen fajankóra. Még ha ötven éven át is tanulna, akkor sem érne el semmit.”, és egyenesen elutasította Verdi jelentkezését.
 
Felvételi kérelmének elutasítására két ok merült fel leggyakrabban: az egyik, hogy nem játszott elég jól zongorán (bár ő zeneszerzést kívánt tanulni, ahhoz követelmény volt a zongorán történő játék); valamint hogy 18 évesen túllépte a felvételi felső korhatárát (mások ebben a korban hagyták el az iskolát). Verdi ekkor felkereste Vincenzo Lavigno zeneszerzőt, magával vitte néhány saját szerzeményt. Lavigno azonnal felismerte zsenijét, és megígérte, hogy magához veszi és megtanítja mindenre, amit tud. 

Kapcsolódó linkek

Előző nap
Következő nap