Évfordulók, események

A dokumentumfilm szerkesztő-riportere, forgatókönyv írója Csúri Ákos, rendező: Szántó Ferenc, operatőrök: Teszáry Zsolt, Illich Lajos.

Az Isten és martinkemence munkacímet viselő film ötletadója Xerovits Géza teológushallgató volt. Ő hívta fel Csúri figyelmét a városban káplánként dolgozó Nobilis Márióra. Majd az eredeti terv változott, a film célja végül a város jelenének – emberi sorsokon, vallomásokon keresztül történő bemutatása lett.

„A falu és város, a múlt és jelen, a hagyományos gazdálkodás és nagyipar, a hit és hitetlenség, a külső és belső megítélés problémaköreit viszont nem egy szikár dokumentumfilmben dolgozzák fel, jelentős teret szándékoznak hagyni a művészi ábrázolásnak is.”

(K.K.: Mozaikok egy új városról. A hírlap. 1995. 11. 17. 1 és 3.o.)

A film végül az Építők címet kapta és az MTV2-es adón 1997-ben mutatták be. Egy korabeli kritika szerint, a készítőknek nem sikerült hűen ábrázolni Dunaújváros igazi szellemiségét:

„A kép, ami a film alapján előttem Dunaújvárosról kirajzolódott egy szegényes, szürke, agyonpolitizált múltjától szakadni nem tudó, sematikus külsejű és kultúrájú várost mutat. Ráadásul a városlakókat és lehetőségeiket sem ábrázolja objektíven. Azt sugallja, hogy itt nincs az értelmiségieket megtartó erő, s az igazán tehetséges fiatalok menekülnek a városból...Viszont azt gondolom, hogy az egy főre eső világbajnokok száma, a fejenkénti képzőművészek, s az egy főre jutó zenészek, táncművészek száma (hogy a „mezei” diplomásokról most szót se ejtsünk) is nagyobb Dunaújvárosban, mint az országos átlag. Ezt tudom. Habár nem készült róla statisztika. Talán ezekről sem kellett volna elfeledkeznie a rendezőnek, ha valóban Dunaújvárost akarta ábrázolni...”

(Csizmadia Márta: Dunaújváros – ellenfényben. Dunaújvárosi Hírlap. 1999. 09.09. 5.o.)