Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

1820. november 18-án fedezte fel Palmer az Antarktiszt

Végre bebizonyíthatták az „Ismeretlen Déli Föld” létezését.

Nathaniel B. Palmer nem a legelső, de az elsők egyike volt, aki (bizonyíthatóan) meglátta a kontinens jeges földjét. Amerikai fókavadász volt, aki újabb fókatelepek felkutatása miatt hajózott le annyira délre. Még két kutató (és csapat) követelheti magáénak „az első” címet: 1820. január 28-án a Fabian von Bellingshausen és Mikhail Lazarev vezette orosz expedíció két hajója kb. 40 km-re közelítette meg az Antarktisz földjét; majd 1820. január 30-án Edward Bransfield brit fókavadász megpillantotta meg e

Az Antarktisz elnevezés egy 2. században élt görög geográfustól, Marinustól származik, aki az Északi-sark (Arktisz) ellentéteként utalt az akkor még nem látott területre. A nyugati világ hitt abban, hogy léteznie kell egy hatalmas déli földterületnek, amely úgymond „kiegyensúlyozza” a bolygó északi felén található Európát, Ázsiát és Észak-Amerikát. Több expedíció is indult a Terra Australis Incognita („Ismeretlen Déli Föld”) felkutatására. Készültek olyan térképek, amelyek jelezték létezését. Ezek egyike volt egy 1513-ban készült török térkép, amely ábrázolta az Antarktisz egy részét – ez bizonyíthatja, hogy a keleti világ előbb fedezte fel a területet, mint a Nyugat.

Az első partraszállást az amerikai John Davis fókavadász követte el, aki állítólag 1821. február 7-én lépett a jeges földre – de ezt a dolgot több történész is vitatja. A Déli-sarkot 1911. december 14-én érte el elsőként a norvég felfedező, Roald Amundsen és csapata. 2006. január 16-án magyar idő szerint 0 óra 32 perckor Ács Zoltán és Kovalcsikné Bátori Krisztina első magyarokként jártak a Déli-sarkon.

1959. december elsején írták alá az ún. Antarktisz-egyezményt, amely 1961. június 23-án lépett érvénybe. Ez többek között korlátozza az Antarktiszon a katonai tevékenységeket, tiltja a hulladéklerakást és támogatja a tudományos kutatásokat. A jeges kontinens élővilága szegényes: növények alig nőnek rajta (zuzmók, algák), és leginkább fókák, pingvinek és bálnák alkotják faunáját. Az emberek csupán kutatóbázisokon élnek itt: összesen mintegy 3000-4000 ember (télen pedig 800-1000).

Kapcsolódó linkek