Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

1928. január 6-án született Bacsó Péter

"... dramaturgiai érzéke hihetetlenül erős volt, emellett a humora, iróniája is." (Makk Károly)
„A felszabadulás után induló legifjabb filmes nemzedék egyik legtevékenyebb tagja volt Bacsó Péter. Dramaturgként számos filmalkotás sikeréből vette ki részét; forgatókönyvei, dalszövegei, ötletadó – „gagmani” – közreműködései nélkül bizonyára nem formálódhatott volna olyanná a magyar filmművészet, amilyennek itthon és külföldön megismerték. Bacsó sohasem tagadta, hogy őszinte hittel és lelkesedéssel merült el a kor áramában, köze volt annak erényeihez és hibáihoz; később is vállalta azokat a műveket, amelyek utóbb a sematizmus mintapéldányaiként hatottak.”

(Magyar filmkalauz : negyven év száz magyar nagyjátékfilmje. Magyar Filmintézet. Magvető Kiadó, Bp., 1985. 321.o.)

Szerelmes biciklisták (1965) Szerelmes biciklisták (1965) A tanu (1969) A tanu (1969) Te rongyos élet (1983) Te rongyos élet (1983)

Bacsó Péter édesanyja Palotai Boris írónő, aki „ rendszeres riportutakat tett Sztálinvárosban. Egy időre a munkások közé költözött, hogy hiteles tapasztalatokat szerezhessen az építőmunkáról.

Élményeit, benyomásait több regényében, novellájában is megírta. (Kakasszó (1951), Sztálinvárosi gyerekek (1953), Varázsige (1955), Hetedik év (1978). A korszak egyik nagy sikerű filmjének ő volt a forgatókönyvírója (Én és a kisöcsém).

„Bacsó Péter a magyar filmipar meghatározó és felejthetetlen alakja: munkáját rengeteg díjjal jutalmazták. 1972-ben érdemes művész, majd 1983-ban kiváló művész címmel, 1985-ben pedig Kossuth-díjjal tüntették ki.

1998 óta birtokosa volt a Magyar Köztársaság középkeresztjének, 2004-ben a Magyar Mozgókép Mestere lett, 2006-ban Budapest Díszpolgára lett, 2008-ban megkapta a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány fődíját és a Hazám-díjat.

Kapcsolódó linkek