Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

1848. február 18-án született Louis Comfort Tiffany

"Tiffany ... elhatározta, hogy a „szépség hajszolásának” áldozza az életét."

Tiffany módszere lehetővé tette, hogy apró üvegdarabokból lehessen elképesztőn díszes, színgazdag tárgyakat előállítani. Különböző berendezési tárgyak (különösen népszerűek a Tiffany-lámpák és -vázák) mellett üvegablakok is készültek Tiffany védjegye alatt, és ékszerek megmunkálásával is foglalkoztak az eltelt több mint egy évszázad alatt.

„Tiffany már fiatalkorában elhatározta, hogy a „szépség hajszolásának” áldozza az életét. (…) lenyűgözte az üveg számos tulajdonsága, különösen fényvisszaverő képessége. Andrea Baldininél, a velencei üvegfúvónál kezdte meg tanulmányait. Tiffany rengeteget utazott külföldön, és miután az 1889-es párizsi világkiállításon meglátta Emile Gallé munkáit, elhatározta, hogy művészi üvegeket fog készíteni. (…)

 

Joaquin Sorolla festménye Tiffanyról Joaquin Sorolla festménye Tiffanyról

 

Miután Tiffany visszatért New Yorkba, eltökélte, hogy megteremti a világ legsikeresebb művészi üvegét.” Tiffany „lényegében inkább formatervező volt, mint üvegkészítő”, és Arthur J Nash, az angol üvegkészítő „technikai szakértelme kellett ahhoz, hogy a tervekből nagyszerű darabok készüljenek, amelyek a Tiffany nevet világszerte ismertté tették.”

1893-ban közösen megalapították „a New York-i Coronában a Stourbridge Galss Co. üzemet. Az általuk gyártott üveg a lehető legjobb minőségű volt”.

„Tiffany 1894-ben szabadalmaztatta a „Favrile” nevű, híres irizáló üvegét (az óangol „fabril” szóból származik, ami azt jelenti, „egy mesterséghez vagy mesteremberhez tartozó”). Ez az irizáló hatású, csillogó felületet eredményező módszer Tiffany védjegyévé vált. Az eljáráshoz fém-oxidok sóit oldották fel az olvadt üvegben, ezzel teremtve meg a pazar színvilágot: az ősz aranyszínét és vibráló árnyalatait, a lágy sárgát és tengerzöldet, a titokzatos kékeket. Az üveget ezután színítő lángba tartották és kloriddal fröcskölték.

Ettől a felületen apró vonalak jelentek meg, amelyek megtörték a fényt. (…) Tiffany üvegterveit nem csupán a természet, hanem Japán, Kína és a Közel-Kelet művészete is inspirálta. (…) A ragyogó színek (…) a növényvilág inspirálta szecessziós formákká váltak. Ilyen az őshonos vadvirágról mintázott, jellegzetes „Indiai répa” váza; a perzsa rózsavízszóróra emlékeztető hattyúnyakú váza; és a bámulatos, de rendkívül törékeny és értékes „Floriform” vázák, enyhén kiszélesedő, fodros peremükkel.

A kevésbé bonyolult formák díszítése lehetett a szinte védjeggyé vált pávaminta, a legyező alakú csavarmenet. Volt, amikor forró üveget görgettek a váza felszínén, hogy a szecesszió kedvelt, kúszó levél- és virágmotívumait megalkossák. Más darabok esetében a naturalista virágmintát fém-oxidokkal festették rá a felületre.”

(forrás: Miller, Judith: A huszadik századi üveg. Helikon, 2005, 118-120.o.)

Kapcsolódó linkek