Évfordulók, események
...és ez történt még a mai napon
1754. augusztus 23-án született XVI. Lajos
Lajos Auguste a Versailles-i kastélyban látta meg a napvilágot, születésekor a Berry hercege címet kapta. Lajos Ferdinánd nyolc gyermeke közül a harmadik fiú volt. Édesanyja, Mária Jozefa, III. Ágost szász választófejedelem és lengyel király lánya volt.
Lajos erős és egészséges, bár nagyon szégyenlős ifjú volt. Tanulmányait kiváló eredménnyel végezte, tehetsége főként a latin nyelv, a történelem, a földrajz és a csillagászat terén mutatkozott meg, beszélt olaszul és angolul is. Kedvenc időtöltése a barkácsolás volt.
XVI. Lajos Franciaország és Navarra királya volt 1774 és 1791 között, majd 1791-től egy éven keresztül a franciák királya.
Bár Lajos király eleinte közkedvelt volt, döntésképtelensége és maradisága miatt a francia társadalom egyes rétegei a zsarnokság jelképének tartották. Manapság a történészek becsületes, jó szándékú embernek írják le, aki azonban képtelen volt a monarchia megreformálására.
A nemzetgyűlés június 24-én méltóságától felfüggesztette és mintegy felügyelet alá helyezte – egészen szeptember 14-éig, amikor is Lajos hajlandónak mutatkozott, hogy az időközben teljesen elkészült alkotmányra megesküdjön.
Az 1792. augusztus 20-án megújult lázadó tömeg megtámadta a királyi palotát, ahonnan az uralkodó és családja a nemzetgyűlés termébe menekült, mely azonban a felkelőkkel fogott kezet. Lajost augusztus 18-án a Temple-be zárták és családjától elkülönítették. A döntő szót azonban a törvényhozó gyűlés az 1792. szept. 21-ére egybehívott konventre bízta: ezek először eltörölték a királyságot, és köztársaságot léptetett annak helyébe, majd XVI. Lajost is perbe fogták.
„Capet Lajos” (amint ellenfelei hívták) sorsáról a feldühödött, fegyveres nép döntött: 1793. január 17-én hazaárulás és zsarnokuralom címén halálra ítélték. Január 19-én a halálbüntetés azonnal való végrehajtását határozták el és január 21-én Lajos, a vétkes ősök ártatlan unokája, lefejeztetett.
Özvegye, Mária Antoinette 1793. október 16-án követte Lajost a vérpadra; fia, a trónörökös XVII. Lajos tisztázatlan körülmények között, 1795-ben, alig 10 évesen meghalt. A francia forradalom pedig folytatódott egészen addig, míg Bonaparte Napóleon le nem verte a felkelő népet, és megkezdte diktatórikus hatalmának kiépítését (1799). A francia nép időközben elért eredményei pedig – az alkotmányos monarchia, vagy az azt követő köztársasági államrend – nem bizonyultak tartósnak.
(forrás: Pallas Nagy Lexikona XI. köt., Pallas, 1895, 190-191.o.)
Kapcsolódó linkek
