„Alapítója Pázmány Péter esztergomi érsek volt, aki 100 ezer forintnyi vagyonát adományozta az egyetem céljaira, megteremtve ezzel a működés gazdasági alapjait. Az 1635. máj. 12-én aláírt
alapítólevéllel kétkarú, bölcsészeti és teológiai fakultásból álló akadémiát hozott létre. (…) Pázmány megkísérelte egyetemalapítási tervét Rómában jóváhagyatni, de a határozottan Habsburg-ellenes politikát folytató VIII. Orbán pápa, a jogi és orvosi kar hiányára való hivatkozással, megtagadta az elismerést. A magyar prímás ekkor II. Ferdinándhoz fordult, aki viszont készséggel felruházta az új egyetemet mindazokkal a jogokkal, amelyekkel a Habsburg Birodalom régi, híres univerzitásai rendelkeztek. A császári és királyi megerősítés után az 1635. nov. 13-i ünnepélyes megnyitót követően kezdődött meg a tanítás a nagyszombati jezsuita egyetemen, előbb a bölcsészeti karon, majd a teológiain is.”
Nagyszombat
|
Budai Vár
|
Az Eötvös Loránd
Tudományegyetem emblémája
|
Hatalmas volt az egyetem iránt az érdeklődés, ami érthető is, hiszen „a nagyszombati intézmény az immár csaknem másfél évszázada hiányzó önálló magyar egyetem feladatát látta el, ha kezdetben hiányos szervezettel is”. 1667 januárjában jogi karral egészült ki az intézmény: kezdetben egyházjogot és római jogot tanítottak, később megindult a hazai jog elméletének és gyakorlatának oktatása is - „így Nagyszombaton kialakult a magyar jogi művelődés első nagy központja.” 1769-ben megindult az orvosképzés is – ezzel „az egyetem szervezete teljessé vált, létrejött az első klasszikus felépítésű, négy karral működő magyar univerzitás. Az egyetem híres volt könyvtáráról (amely 1802-ig, az Országos Széchényi Könyvtár megalakulásáig a nemzeti könyvtár szerepét töltötte be), az egyetemi nyomda, csillagvizsgáló és a botanikus kert is jól ismert volt.
(forrás: Magyar művelődéstörténeti lexikon. 8.köt., Balassi, 2008, 107-111.o.)
Mária Terézia az 1777-ben kiadott Ratio Educationis c. rendeletében úgy határozott, hogy az 1769. december 14-e óta királyi egyetem új székhelye Buda, az ország fővárosa legyen. Ehhez átengedte a a budai vár királyi palotáját, amelyen átalakítási munkálatokat is végeztek. A költözés gyors volt: 1777. november 3-án már itt nyitották meg az új tanévet „4 kari igazgató mellett 32 rendes tanárral – akik közül a jogi és orvosi karon 11 volt világi személy – és 423 hallgatóval.” Fia, II. József 1783-ban több közigazgatási intézményt helyezett Budára, és ezt ellensúlyozandó, az egyetem három karát Pestre költöztette, a hittudományi kart pedig Pozsonyba – ez 1786-ban került Pestre.
(forrás: Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Akadémiai K., 1980, 500.o.)
Nagyszombat
Budai Vár
Az Eötvös Loránd 
