Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

1973. május elsején mutatták be a János vitéz c. rajzfilmet

Az első, egész estés magyar rajzfilm volt

1971-ben három filmterv is készült (Szabó Sipos Tamás, Szoboszlay Péter és Jankovics Marcell) Petőfi Sándor János vitéz című művéről, és mindhárom hasonló elképzelésen alapult. Így aztán hármuk közös munkájaként született meg a 74 perces János vitéz rajzfilm forgatókönyve, s a rendező Jankovics Marcell lett. „Olyan „aranycsapat” állt össze tehát a Pannónia Filmstúdió második generációjának rajzfilmeseiből, akiktől joggal lehetett az várni, hogy az 1973-ra elkészülő első, egész estét rajzfilmjük méltó megemlékezés lesz majd Petőfi születésének százötvenedik évfordulójára.” A film zenéjét Gyulai Gaál János szerezte, a dalszövegeket Romhányi József írta, a dalokat a népszerű énekes-zeneszerző Delhusa Gjon énekelte fel. János vitéz hangját Cserhalmi György kölcsönözte, Ilsuskának Nagy Anikó adott hangot.

A rajzfilmben mindvégig felfigyelhetünk egy-egy apró jelenetre, amely Jankovics humorára vall. A három „összenőtt” cigányzenész figurája (akik a francia király udvarában már rizsporos parókában nótáznak); vagy maga a francia király és a „... koronaviselésre alkalmatlan parókát viselő – feje fölött repkedő két, koronát tartó angyalka együttese. Amikor az angyalkák néha le-lemaradoznak a rohangászó, kövér, kis király mögött, s kétségbeesett szárnyverdeséssel próbálnak alkalmazkodni méltóságteljességet kívánó szerepükhöz”. Vagy a „harcra készülő huszárok – mint megannyi kaszát fenő paraszt – köszörülik a kardjukat. A sor végén álló kis trombitás is köszörüli... a torkát.”

„A film úttörő jelentősége a magyar rajzfilmgyártásban nyilvánvaló, hiszen sikeresen oldja meg az egyé estés rajzfilm műfajának problémáit. Igaz és bonyolult érzelmi hatásokat képes elérni, mindvégig ébren tartva nézőjének érdeklődését. Jól adagolt, kedvesen bölcs humora ment marad minden olcsóságtól: Petőfi Sándor János vitéze Jankovics Marcell rajzfilmjén: igazi, képekben megvalósított filmköltészet. „Ma már költészet nélkül üresnek érzem a rajzfilm műfaját” - mondta Jankovics nem sokkal a János vitéz befejezése után.” A magyar nézők körében nagy sikert aratott film amerikai forgalmazási jogát 1973-ban örök időkre megvette a Hanna-Barbera stúdió, azonban a filmet aztán soha nem vetítették le. 1974-ben Londonban a legjobb filmek között is szerepelt.

forrás: Szemadám György: Jankovics Marcell rajzfilmrendező. Corvina, 1987, 20-29.o. és

Kapcsolódó linkek