Évfordulók, események
...és ez történt még a mai napon
1854. január elsején született James George Frazer
A brit antropológus, klasszika-filológus és vallástörténész, aki „megújította az addigi elméleteket a mitológiáról, összekapcsolta a mítoszokat és a rituálékat, s aki a szociális antropológia egyik legnagyobb alakjaként hunyt el 1941-ben. (…)
Frazer legismertebb műve az Aranyág (The Golden Bough), amely 1890-ben jelent meg, s amely az ősi kultúrákról, rítusokról és mítoszokról szólt. Összevetette a kereszténységgel közös vonásokat, és számos párhuzamot vélt felfedezni a kereszténység szokásai és az egyéb, akár természeti vallások között is. (…)
Frazer volt az első, aki összekapcsolta a mitológia és az egyes rítusok, rituálék sajátosságait. A rítusok legitimálták (igazolták) ugyanis a társadalomban a mítoszok szerepét. A mítoszok hatását ezzel magyarázták később az írástudó társadalmakban is.”
Frazer az egyes mitológiai motívumok, események helyét az adott nép szokásaiban, hiedelmeiben is kereste. Ezek egyike volt a skandináv mitológia Balder nevű istenének története, akit csak egy dologgal, fagyönggyel tudtak megölni. Alakja nagy tiszteletnek örvend még ma is Norvégiában.
„Bárhogyan vélekedjünk is arról a történeti magról, amely Balder legendájának mitikus burka alatt rejtőzik. A történet részletei arra vallanak, hogy a rítusokban dramatizált mítoszok csoportjába tartozik, vagy más szóval azokéba, amelyeket mint mágikus szertartásokat végeztek azért, hogy a bennük képes szóbeszédben előadott természetes hatásokat előidézzék.
Egy mítosz sem olyan plasztikus és részletező, mint az, amelyik – hogy úgy mondjuk – a szent szertartást végző személyek szavainak és mozdulatainak szövegkönyve. Hogy Balder norvég története ilyenféle mítosz volt, azt azzal tehetjük valószínűvé, hogy bebizonyítjuk: mozzanataihoz hasonló szertartások voltak szokásban a norvégoknál és más európai népeknél.
Mármost a mesének két fő mozzanata van: az első a fagyöngy leszakítása, a második az isten halála és elégetése; mindkettőről alkalmasint kiderül majd, hogy párhuzamuk megtalálható azokban az évenkénti szertartásokban, amelyeket -együttesen vagy külön-külön – az Európa különféle részein élő népek megtartottak. A következő fejezetekben ezeket a rítusokat írjuk le, és tárgyaljuk. Az évi tűzünnepekkel kezdjük, a fagyöngy leszakítását később vizsgáljuk meg.”
(forrás: Frazer, J. G.: Az Aranyág. Századvég, 1993, 392.o.)
Kapcsolódó linkek
