Évfordulók, események

„Constantinus uralkodásának talán a legnagyobb eseménye a halála után Constantinopolis, azaz Konstantinápoly városának felavatása volt. Nem egészen hat év telt el azóta, hogy a császár kijelölte Büzantiont, a kis görög kikötőt a Boszporusznál a Római Birodalom új fővárosának.

Az ünnepség alkalmából pénzérméket is verettek. Nova Roma pontos másolata volt a Tiberis partján álló réginek, szintén hét dombra épült, és tizennégy közigazgatási kerületre oszlott. Saját szenátusa volt, és csakúgy, mint Rómában, itt is ingyen gabonát juttattak az embereknek, hogy más engedmények mellett ezzel is ösztönözzék a letelepülést.

Volt azonban egy igen jelentős különbség: Konstantinápoly a kezdetektől fogva keresztény városnak épült, jelképezve a Róma pogány múltjával való szakítást. Constantinus számos templommal és bazilikával díszítette új fővárosát. Sok templom, köztük a 325-ben alapított Hagia Sophia (Isteni bölcsesség) is pogány templomok alapjaira épült.

Konstantinápoly fénye hamar elhalványította Rómáét. Mind gazdagságban, mind népességben és jelentőségben hamarosan túlszárnyalta a nyugati fővárost. A bizánci császárok uralma alatt 1000 éven át ez volt a görögül beszélő világ intellektuális, vallási és kereskedelmi központja, mielőtt 1453-ban elfoglalták az oszmánok, akik a saját birodalmuk fővárosának tették meg. Hallották, hogy a város görög lakói eis ten polinként hivatkoznak Konstantinápolyra „így nevezték el törökül Isztambulnak, ma is e néven ismerjük Constantinus városát.”

(forrás: 1001 nap, amely átformálta a világot. Gabo, 2009, 103.o.)