Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

1913. május 25-én halt meg Alfred Redl

„Az úgynevezett Redl-ügy (…) nemigen került napvilágra.” Stefan Zweig
Az Osztrák-Magyar Monarchiában született Redl katonai pályája gyorsan ívelt felfelé: intelligenciájának és nyelvtudásának köszönhetően. 1900-ban a kémelhárítás első embere lett, 1907-1912 között pedig az osztrák-magyar katonai hírszerzésének vezetője volt.
Modernizálta a hírszerzés renderét: a módszereket, a technikai eszközöket – még a saját látogatóiról is gyűjtött adatokat (pl. ujjlenyomatot, fényképeket, hangfelvételeket).
 
1902-ben kezdett el az oroszoknak kémkedni (egyes kutatók szerint Redl homoszexuális volt, s ezzel zsarolták meg – ha kitudódna, az véget vetett volna katonai pályájának): magas beosztású katonatisztként lehetősége volt több információt szerezni a hadsereg mozgósítási terveiről, jelentéseket, kódokat, fényképeket szolgáltatott ki; sőt leleplezett az oroszoknál tevékenykedő osztrák kémeket is.
1912-ben már az osztrák titkosszolgálat is rájött, hogy az oroszok ismernek egyes terveket – és ekkor Redl kényes helyzetbe került: saját maga után kellett nyomoznia. Így hamis adatokat szolgáltatott tiszttársairól, és kapott egy listát az oroszoktól a kevésbé fontos, hozzá hasonló kémekről, akiket így lebuktathatott.

 

1913. március 2-án két levél érkezett egy bécsi postaládába. Mivel senki nem vette át, azt visszaküldték egy észak-poroszországi városba, Eydtkuhnenbe, amely ismert volt az orosz kémügyletekről. A küldemény nem tartalmazott levelet, csak nagyobb összegű készpénzt. Az ügyben nyomozást kezdtek, és a szálak Redl ezredeshez vezettek.

Mikor Redl hotelszobájába léptek, ő már valószínűleg tudta, hogy jönnek érte – leveleket fogalmazott, és bevallotta kémkedését. Később egyedül hagyták őt szobájában egy fegyverrel, megadva neki az öngyilkosság lehetőségét, amit ki is használt. Nem tartóztatták le, nem hallgatták ki részletesen, nem akartak az ügyből botrányt, így nem lehetett megállapítani, hogy pontosan milyen adatokat szolgáltatott ki, voltak-e bűntársai, vagy hogy miért kémkedett az oroszoknak.

(forrás: Zachar József: Áruló vagy áldozat. Heraldika, 2005, 5.o.)

Alfred Redl történetét dolgozta fel Szabó István is a Redl ezredes (1985) című filmjében. Ahogy a rendező fogalmaz: „Filmünkkel nem Redl történetét meséljük el, hanem annak egy variációját. Redl történetének egy lehetséges változatát az emberről, aki a császár és a Monarchia iránti feltétlen rajongástól és hálától eljut a Monarchia elárulásáig.”

Kapcsolódó linkek