Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

1736. szeptember 16-án halt meg Daniel Gabriel Fahrenheit

Laikusként alkotta meg az egyik legmeghatározóbb hőmérő-skálát.
Fahrenheit nem volt képzett fizikus, de az általa készített Fahrenheit-féle skálával ellátott hőmérők még ma is használatban vannak. Fiatalon laikusként járta a dán városok különböző laboratóriumait, ahol érdeklődése egyre inkább a tudományos műszerek készítése felé fordult – Ole Rømer csillagász révén pedig a hőmérők iránti kíváncsisága nőtt. El is készítette saját hőmérőjét, és azt folyamatosan fejlesztgette; és a kor neves tudósainak küldve belőle mintát remélt megrendeléseket.
 

Fahrenheit hőmérőjének alapját  a  Rømer skálája adta: annak két alapértékét (az olvadó jég hőmérsékletét és a testhőmérsékletet) más értékekre helyezte át. „Első hőmérőit ezzel a skálával készítette, de ezeket a számokat még mindig nem érezte eléggé esztétikusnak, ráadásul olyan skálára vágyott, amelyen minden egyes fok egy folyadék állapotának meghatározott százalékos változását jelenti, miként Boyle, Newton és Hooke eszközeiben.” Először borszesszel kísérletezett, majd - megismerve Amontons munkáit – áttért a higany használatára: az új hőmérőn minden egyes fok „a higany kiindulási térfogata egytízezred részének felelt meg”. így az olvadó jég hőmérséklete 32-es, a testhőmérséklet 96-os értéket kapott.

A hőmérő így pontosabb lett: ezt különösen fontosnak tartotta, mert tudta, Boerhaave érdeklődik a testhőmérséklet mérése iránt, s így ez számára hasznosabb lehet. Egészen haláláig foglalkozott hőmérőinek elkészítésével és pontosításával. A Fahrenheit-skálás hőmérőket ma elsősorban az Egyesült Államokban és még néhány angol nyelvű országban használják – Európában a Celsius-féle hőmérő elterjedtebb. A két skála értékei átszámíthatóak: a Fahrenheit által meghatározott 0°F = -17,8°C, és az olvadó jég 32°F-es hőmérséklete a Celsius-féle 0°C.

Fahrenheit – más műszerkészítőhöz hasonlóan - „nem hozta nyilvánosságra a skáláját megalapozó számításokat, valószínűleg azért, hogy csak ő gyárthasson ilyen hőmérőt. […] Így, jóllehet, Fahrenheit megígérte Boerhaavénak, hogy rendelkezésére bocsátja „az általam készített valamennyi hőmérőre vonatkozó pontos leírást, valamint megismertetem vele azt a módot, ahogy megkíséreltem a hőmérőket valamennyi hibájuktól megszabadítani, és azokat az eszközöket, amelyekkel ezt elértem”, valójában megtartotta magának a térfogatmérés titkát, amelynek révén skálájának három kulcsértékéhez, a 0-hoz, a 32-höz és a 96-hoz eljutott. E titkolódzás nem kívánt következményeként évszázadokkal később a tudománytörténészek önkényesnek minősítették Fahrenheit skáláját.”

(forrás: Shachtman: Abszolút zérus és a hideg meghódítása. Magyar Kvklub, 2002, 74-80.o.)

Kapcsolódó linkek