Évfordulók, események

Margaret Atwood kanadai  író, költő, irodalmi kritikus, aktív feminista. Atwood az utóbbi idők egyik legelismertebb és legtermékenyebb kanadai regényírója, de mint költő is figyelemreméltó. Sok versét mítoszok és tündérmesék inspirálják, melyek iránt nagy érdeklődést mutatott gyerekkora óta.

Máig leghíresebb műve, A szolgálólány meséje, egy orwelli ihletésű disztópia, amely többek között Völker Schlöndorff Harold Pinter forgatókönyve alapján készített filmjének köszönheti hírnevét. A regény egy jövőbeli, vallási fundamentalista államban játszódik, ahol a főhősnőt csupán azért tartják becsben, mert ő azon kevesek egyike, akiknek a petefészke túlélte az atomerőművek által okozott sugárszennyezést. Booker-díjas Vak bérgyilkos című, magyarul 2004-ben megjelent regény narrációja több szálonfut: Irish Chase, az első személyű narrátor elbeszélése mellett autóbalesetben meghalt húga regényéből és korabeli újságokból olvashatunk részleteket.

Margaret Atwood A vak bérgyilkos című, tizedik regényét sokan azonnal az évezred első igazi mesterművének tartják.

Az írónő legutóbb magyarul megjelent regénye a Pénleopeia. A görögök a házastársi (asszonyi) hűség példaképének tartották Penelopét. Míg ravasz férje, Odüsszeusz a többi göröggel Trója alatt harcolt neje odahaza őrizte kopár szigetkirályságukat, Ithakát. Amikor az ostrom a közismert módon befejeződött, a győztes sereg hazaindult, csak  páran késtek kicsit. És itt merül fel a kérdés, vajon mi bírta rá a fiatalasszonyt, hogy tíz és még tíz éven keresztül kitartson csavargólelkű férje mellett. Miféle erkölcs, miféle indíték vezette Penelopét erre a valóban rendkívüli tettre? Erre keresi (és adja meg) a választ Atwood, aki Penelopé szemszögéből meséli el a történetet, gyerekkorától egészen napjainkig, hiszen Hádész birodalmában máig ott bóklásznak a halottak, semmit sem feledve. Ettől a sajátos nézőponttól az egész időtlenné válik, egyrészt mert a napjainkat is ismerő Penelopé anakronizmustól sem riad vissza mondandójában, másrészt mert ez a verzió messze nem egyezik a hivatalos változattal.

Guvat és Gazella című regényében Margaret Atwood által elképzelt közeljövőben, a kiváltságos kevesek a tudományos városaikban kedvükre alakítgatják az emberek és állatok génjeit, s közben a többség kaotikus plebsztelepeken éli egyre nyomorúságosabb életét...