Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

1909. április 25-én született Kálmán Kata

Az emberi arcokat és az azokban látható sorsokat fényképezte1978. március 31-én
„Kálmán Kata legnagyobb tette az volt, hogy amit Móricz megírt, mit Bartók zenébe öntött, Bálint György publicisztikájában szóvá tett, azt a fotóművészet hatásos eszközeivel, tagadhatatlan bizonyosságként a konkrét valóság felmutatásával hitelesítette.”

„Munkássága fontos fejezet a magyar fotóművészet fejlődésében, de valódi jelentőségét csak akkor mérhetjük fel, ha helyét a magyar társadalom és kultúrtörténet egészében jelöljük ki. Mint a szociofotó egyik megteremtője, a 30-as években a fotóművészetet segítette felzárkózni a korszak legfontosabb haladó, a valóság igazi mélységeit feltáró irodalmi és művészeti törekvéseihez. Sorsokat, életutakat láttató emberarcai lefotografálásakor azt a programot követte, amit József Attila Ars poeticájában így vetett papírra: „Én nem fogom be pörös számat. A tudásnak teszek panaszt...”

Kálmán Kata Kálmán Kata Lépés Lépés Hajószállítók a 
jeges Duna-parton Hajószállítók a
jeges Duna-parton
Úszásoktatás Úszásoktatás

Kálmán Kata egyik nagy hatású albuma, a Tiborc (amelynek előszavát Móricz Zsigmond írta, sőt a címet is ő választotta a Bánk Bán Tiborca után), 1937-ben jelent meg ezer példányban, igényes kiadásban.

„A Tiborc huszonnégy felvételt tartalmaz: útépítő munkás, földművesasszony, napszámos, sommáslány, kanász, fuvaros, gyerekek arcmása tekint reánk lapjairól. Kálmán Kata ezeket az embereket a maguk egyszerű természetességében ábrázolta. (…) képeinek megnyerő őszintesége robbanó hatású volt. Fotóiról az emberek nyílt tekintettel, sorsukat, arcvonásaikat elénk tárva néznek vissza ránk.

Kálmán Kata mindig megtalálta azokat az embereket, akiknek a legbeszédesebb a tekintete, azt is tudjuk, hogy amikor csak lehetett, a felvétel előtt alaposan megismerte alanyait, sőt a későbbiekben igyekezett fenntartani a kapcsolatot azokkal, akiket a háború vihara nem sodort el, vagy nem pusztultak bele nyomorúságos sorsukba. (…) Rájött, hogy az árnyékban kell fényképeznie, mert a napfény megváltoztatja az arcot, a hunyorgó szem megzavarja a tekintetet. Kálmán Kata számára az emberi arc mondotta a legtöbbet, ebben a fotóalbumában is csak néhány félalakos portré fordul elő.”

(forrás: Kálmán Kata munkássága. Corvina, 1981, 5-11.o.)

Kapcsolódó linkek