Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

1855. november 11-én halt meg Soren Kierkegaard

"A legszívesebben gyermekekkel beszélgetek ... még remélhetem, hogy értelmes lények lesznek."
Kierkegaard a XIX. század nagy magányos gondolkodója. Írásai személyes hangvételű irodalmi, világos szemléletű filozófiai és pszichológiai elemzések, teológiai művek. Keresztény, vallásos nézőpontja, amely saját hitküzdelmeinek a háttere, minden írásában fellelhető. Elemzései az ember létmódjától a XX. század egzisztencia filozófiája számára döntő ösztönzést adtak.

"Szívemet nem üdíti fel többé a bor; a kevés bánatossá tesz, a sok - búskomorrá. Lelkem bágyadt és erőtlen, hiába sarkantyúzom a vággyal, erőtlen már, nem tör már többé királyi módon a magasba. Minden illúziómat elvesztettem. Hiába próbálom odaadni magam a végtelenség örömének, nem tud felemelni, helyesebben, én nem tudok felemelkedni.

Hajdan csak intenie kellett, máris könnyen, frissen és szabadon emelkedtem fel. Lassan lovagoltam az erdőn át, s úgy tűnt, mintha repülnék; most, ha lovam tajtékozva száguld, úgy érzem, nem jutok tovább. Magányos vagyok, mindig is az voltam - elhagyatott; de nem az emberek hagytak el, mert ez nem fájna, hanem azoknak a vidám géniuszoknak az öröme is, melyek mindig nagy csapatban fogtak körül, mindenütt találtak ismerősöket, mindig megmutatták a lehetőségeket.

 

 

Soren Kierkegaard: Vagy-vagy (részlet)

Ahogy az ittas ember gyűjti maga köré az ifjak dévaj csapatát, úgy sereglettek körülöttem ők, az üröm tündérei, és nevetésem csakis nekik szólt. Lelkem elvesztette a lehetőséget. Ha valamit kívánnék, az nem gazdagság lenne vagy hatalom, hanem a lehetőség szenvedélye, az a szem, mely örök fiatalsággal pillantja meg mindenütt a lehetőséget. Az élvezet megcsal, de a lehetőség nem. És vajon melyik bor ily habzó, ily illatozó, ily részegítő!"

Kapcsolódó linkek