Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

1894. május 13-án mutatták be a Feszty-körképet

A magyarok bejövetele egyik fő alakját, Árpád vezért Feszty Árpádról mintázták.

„1894 pünkösdjén Pest és Buda polgárai nagy napra ébredtek. Ezen a napon nyitották meg a nagyközönség előtt Feszty Árpád és művésztársai gigantikus alkotását, Európa egyik legnagyobb festményét, „A magyarok bejövetele” címet viselő panorámát. Feszty Árpád 120 m hosszú, 15 m magas, több mint kétezer figurát tartalmazó festményén húsz festőtársával három évig, 1892-1894 között dolgozott. Az elkészült panorámaképet Budapesten a mai Szépművészeti Múzeum helyén állították ki […].

(forrás: A magyarok bejövetele. Apáczai, 1996, 7.o.)

 

„Feszty Árpád és Spányi Béla 1889-ben felkereste a nagy francia forradalom tiszteletére rendezett párizsi világkiállítást, s az ott bemutatott panorámák közül Alfred Stevens (1852-1906) és Henry Gervex (1852-1929) Egy évszázad története, 1789-1889 című műve volt rájuk a legnagyobb hatással. A hatalmas panoráma, amely először ábrázolt egyetlen vásznon különböző időpontokban és helyszíneken játszódó eseményeket, lényegében a zsenik arcképcsarnoka volt, hiszen az elmúlt száz év 641 kiemelkedő francia személyisége volt látható a képen. Fesztyéket elbűvölte „az évszázad története”, s hazatérve foglalkozni kezdtek egy hasonló kép megfestésének gondolatával. Különösen Fesztyt izgatta a téma, bár egyes források szerint először a bibliai vízözönt szerette volna megfesteni. Apósa, Jókai Mór tanácsára azonban elállt ettől a szándékától, és a közelgő millenniumra való tekintettel végül is a magyar honfoglalás mellett döntött.”

(forrás: Kovács Á.: Két körkép. Sík Kiadó, 1997, 29-30.o.)

 

A magyarok bejövetele (nagyítás)

 

Az elmúlt jó száz évben a kép sok mindent megélt, többször szállították (1989-ben pl. Londonba vitték a világkiállításra), szétszedték (8 méteres sávokra szabdalták), megrongálódott (az ég nagy részét egy beázás után újra kellett festeni). Ezeket a sérüléseket igyekeztek javítani, azonban az 1990-es évek elejére szükségessé vált egy nagyszabású, teljes restaurálás. Az eredetileg 113 m hosszú, 14,5 m magas körkép több mint fele megsemmisült. Pályázatot írtak ki, amelyet egy mind technikailag, mind szaktudásilag felkészült lengyel szakembercsoport nyert. Nekik már volt tapasztalatuk az ilyen jellegű képek helyreállításában: ők hozták rendbe a raclawicei csata körképét is, amely A magyarok bejövetelével egyidős.

 

Mikor a Szépművészeti Múzeum megkapta azt a területet, amelyen bemutatták a festményt, új helyet kellett találni az épületének. A körkép végleges helyének megtalálása, a körpanoráma (dioráma) kialakításának kérdése az 1960-as évek végén merült fel ismét komolyabban: „... 1967-ben hangzott el először az a javaslat, hogy hitelesebb lenne, ha Hortobágy helyett Pusztaszerre [építenék a körépületet]: „az első magyar országgyűlés, a paraszti honfoglalás, a földreform színterére” kerülne a körkép.”

 

1991-ben kezdték meg a munkálatokat. Közben elkészült Ópusztaszeren a Novák István tervezte körépület belső kialakítása is, amely teljessé teszi az illúziót: olyan, mintha ott lennénk a képben. A dioráma (háromdimenziós műterep) elkészítése során a látogatói teret úgy készítették el, hogy a kép része legyen – a teret a képvászon színvilágához igazítva alakították ki, növényekkel egészítették ki. 1995. augusztus elsején vált látogathatóvá az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban.

Kapcsolódó linkek