Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

1945. május 17-én született Fodor Ákos

A japán haiku versforma legismertebb magyar képviselője volt.

Ajánlás

Csendes vagyok,
törvényszerű, ám kiszámíthatatlan,
mint némelyik jobb költemény.
- Bocsásd meg, életemnek Bármely Olvasója,
ha nem tetszem, nem értesz, nem szeretsz.

Alapművelet

mihez adjak, mit?
kihez, kit? hogy mibb legyen?
vagy kibb? s mivégre?

Xéniák (23)

Ne adj igazat.
Neked túlsokba kerül;
nekem meg épp van.

 

„Az alkotói életrajz szerintem semmire sem mentség, sem magyarázat, legföljebb érdektelen, vagy szánalmas magyarázkodás. Sosem éreztem úgy, hogy bármelyikre is rászorulnék. Amit életemből fontosnak találok, azt megírom – már amikor és amennyire sikerül. „Élettörténetem” tulajdonképpen nincs is, vagy alig van. „Születtem Magyarországon, a huszadik század közepetájt, Szálasi és Rákosi között: 1945. májusában. 3 és ½ éves koromtól olvasok és írok, 6 éves koromban kezdtem zongorázni. Első teljes szerelmemet 16 éves koromtól élhettem meg. Biológiai családomat, amint csak tehettem, »elbocsátottam«; Választott Családom viszont akár népesnek is mondható. A többi: mintegy 3 évtizednyi munkahelyi praxis; lektor-szerkesztői, műfordítói stb.” – Ennyi. Óhatatlanul komi-tragikusnak érzem, ha épp egy író kezd el önéletéről fecserészni, hiszen lényegében két lehetőség áll előtte: vagy azt mondja el fölhígítva, aminek lényegét már megírta, vagy azt, amit megírnia nem sikerült…”

forrás: Fölmutatok, nem oktatok – Távoli beszélgetés Fodor Ákossal (irodalmijelen.hu)

 

A japán költészet egyik jellegzetes formája, a haiku elnevezés a haikai szó első és a hokku szó második feléből tevődik össze: a 16. század végére a népszerű haikai renga (humoros költemény) első három sora lett önálló versforma. A haiku egy háromsoros, 5-7-5 (összesen 17) szótagos rövid vers, amelynek sorai nem feltétlenül rímelnek. „A haikuköltészet eredetileg az évszakok hangulatát idéző, tárgyias természetleírásra korlátozódott. Az élmény keltette konkrét érzelmeit a költő nem mondja ki, csupán sejteti. Később szélesedett ugyan a tematikai skála, de a lényeg megmaradt: sok mindent kifejezni és még többet sugallni a lehető legkevesebb szó felhasználásával.” Egyik legnagyobb képviselője Matsuo Basho volt; és magyarra fordított haikut többek között Kosztolányi Dezső, Weöres Sándor, és természetesen Fodor Ákos is.

(forrás: Britannica Hungarica 8. köt. 244.o.)

Kapcsolódó linkek