Évfordulók, események
...és ez történt még a mai napon
1945. május 17-én született Fodor Ákos
„Az alkotói életrajz szerintem semmire sem mentség, sem magyarázat, legföljebb érdektelen, vagy szánalmas magyarázkodás. Sosem éreztem úgy, hogy bármelyikre is rászorulnék. Amit életemből fontosnak találok, azt megírom – már amikor és amennyire sikerül. „Élettörténetem” tulajdonképpen nincs is, vagy alig van. „Születtem Magyarországon, a huszadik század közepetájt, Szálasi és Rákosi között: 1945. májusában. 3 és ½ éves koromtól olvasok és írok, 6 éves koromban kezdtem zongorázni. Első teljes szerelmemet 16 éves koromtól élhettem meg. Biológiai családomat, amint csak tehettem, »elbocsátottam«; Választott Családom viszont akár népesnek is mondható. A többi: mintegy 3 évtizednyi munkahelyi praxis; lektor-szerkesztői, műfordítói stb.” – Ennyi. Óhatatlanul komi-tragikusnak érzem, ha épp egy író kezd el önéletéről fecserészni, hiszen lényegében két lehetőség áll előtte: vagy azt mondja el fölhígítva, aminek lényegét már megírta, vagy azt, amit megírnia nem sikerült…”
forrás: Fölmutatok, nem oktatok – Távoli beszélgetés Fodor Ákossal (irodalmijelen.hu)
A japán költészet egyik jellegzetes formája, a haiku elnevezés a haikai szó első és a hokku szó második feléből tevődik össze: a 16. század végére a népszerű haikai renga (humoros költemény) első három sora lett önálló versforma. A haiku egy háromsoros, 5-7-5 (összesen 17) szótagos rövid vers, amelynek sorai nem feltétlenül rímelnek. „A haikuköltészet eredetileg az évszakok hangulatát idéző, tárgyias természetleírásra korlátozódott. Az élmény keltette konkrét érzelmeit a költő nem mondja ki, csupán sejteti. Később szélesedett ugyan a tematikai skála, de a lényeg megmaradt: sok mindent kifejezni és még többet sugallni a lehető legkevesebb szó felhasználásával.” Egyik legnagyobb képviselője Matsuo Basho volt; és magyarra fordított haikut többek között Kosztolányi Dezső, Weöres Sándor, és természetesen Fodor Ákos is.
(forrás: Britannica Hungarica 8. köt. 244.o.)
Kapcsolódó linkek