Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

1843. december 11-én született Robert Koch

A „bakteriológia atyja” fedezte fel a TBC és a kolera kórokozóját.

Az 1870-es években tomboló marhajárvány idején Koch körorvosként dolgozott: feladatai közé tartozott a fertőzött állatok megsemmisítésének ellenőrzése. Koch lépvenével fertőzött vért szerzett a vágóhídról, és mikroszkóppal vizsgálta azt: kis, vaskos pálcikákat talált bennük, de akkor még nem tudta, mi ezek jelentősége. Ezt a vért egerekbe oltotta, mire azok megbetegedett, és vérükben is megtalálta a pálcikákat. Ezzel a kísérlettel bebizonyította, hogy a pálcikák a fertőző baktériumok: „a tudománytörténetben ez volt az első bizonyíték arra, hogy egy bizonyos mikroorganizmus meghatározott betegséget okoz.”

 

További vizsgálatokat végzett: a bacillusokat elkezdte külső táptalajon tenyészteni, megfigyelte azok szervezeten kívüli növekedését, szaporodását. „Megfigyelte, hogy a bacillusok kedvezőtlen körülmények között apró, pontszerű spórákká alakulnak és a spórák rendkívül ellenállóak mind a hideg, mind a meleg ellen. Ha azonban valamely élőlény szervezetébe kerülnek, akkor ismét bacillusok alakjában szaporodnak tovább. Koch tehát végigkísérte az anthrax (lépfene) bacillus teljes életciklusát, beleértve a spórákká alakulását is. Ez a felfedezés volt élete első diadala...”

 

„Újfajta táptalajt alkalmazott a baktériumok tenyésztésére. Addig ugyanis különböző leveseket használtak táptalajként, ő pedig főtt burgonyaszeleteket alkalmazott.” Ezáltal a különféle baktériumok egymástól jól elkülönült, szabad szemmel is látható telepeket alkottak. Később a burgonyatáptalajról zselatinra váltott át: ez a módszer olyannyira bevált, hogy még ma is általánosan használják.

 

Koch felfedezte a tuberkulózis (gümőkór) kórokozóját; Ázsia és Afrika országokban több fertőző betegséget és azok kórokozóját kutatta: a trópusi álomkórt, a tífuszt, a marhapestist, a maláriát okozó baktériumot és a kolerát, az emberi pestist (munkatársaival közösen megállapította, hogy a bubópestis fertőzés patkánybolhák közvetítésével terjed).

 

A kutatás mellett sok időt töltött tanítással is: „kitűnő tanítványokat nevelt. Asszisztensei sorában ott találjuk Loeffklert, a diftéria és a takonykór kórokozójának felfedezőjét, Behringet, diftéria-szérum felfedezőjét, Gaffkyt, aki kitenyésztette a tífusz-baktériumot és Garrét, aki a furunkulus kórokozóját fedezte fel.” Dolgozott a TBC ellenszerén is, amivel azonban nem járt sikerrel. A német kormány 1891-ben az ő tiszteletére felállított egy intézetet Berlinben a fertőző betegségek kutatására (1891), és 1905-ben orvosi Nobel-díjjal tüntették ki a tuberkulózis kapcsán folytatott kutatásaiért. Március 14-én tartják a tuberkulózis világnapját annak emlékére, hogy 1882-ben e napon jelentette be Robert Koch, hogy felfedezte a tuberkulózis baktériumát.

(forrás: Fóti M.: Az orvostudomány és az élettan Nobel-díjasai. Medicina Kvk., 1975, 48-53.o.)