Évfordulók, események

A toronyórák évszázadokon keresztül fontosak voltak a hétköznapokban: a 18. században még az is ritka volt, hogy valakinek otthon legyen időmérő szerkezete, a karórák pedig csak a 20. században kezdtek el tömegesen terjedni. Így az általában a városközpont közelében lévő toronyórák jelezték a lakosoknak az időt. Hogy minél messzebbről láthassák, magas óratornyokban helyezték el a szerkezetet, nem ritkán hang, hangjáték is segített, hogy minél nagyobb távolságról észlelhessék az idóő múlását.

A legelső toronyórák egyike volt az athéni Szelek tornyában elhelyezett vízóra (clepsydra). Kínában a Szung-dinasztia idején építették meg az egyik első, szintén vízzel működő csillagászati órát (1088). A 13. század végétől egyre több toronyban helyeztek el órát.

Ezek egyike volt a mai Big Ben középkori elődje is, amelyet 1288-ban a Westminsteri-palota tornyában helyeztek el. Ez a palota 1834-ben leégett, és az új épülettel új óratornyot is építettek. Az 1858-ben befejezett Westminsteri-palota északi oldalán magasodó Erzsébet-toronyban (2012-ben kapta ezt a nevet az óratorony) került elhelyezésre az Augustus Pugin tervezte toronyóra. A 96 m magas neogótikus torony mind a négy oldalán található egy-egy 7 m átmérőjű óralap, amelyek alatt aranyozott latin betűkkel az „Ó, Uram, óvd meg első Viktória királynőnket.” felirat található. Az óraszerkezet részét képezi egy harangrendszer is, köztük a legnagyobbal, a Big Bennel. Bár a Big Ben eredetileg csak a torony Nagy Harangja volt, ma már ezzel a névvel illetik az egész tornyot az órával és a harangokkal együtt.

A Big Ben híres a pontosságáról. Működésének kezdete óta többször javították, állt le hosszabb-rövidebb időre. Az I. és a II. világháború idején az óralapokat lesötétítették, a harangok sem szóltak – ezzel igyekeztek elkerülni, hogy a légibombázók figyelmét felhívják a városra. Winston Churchill és Margaret Thatcher temetésének idején sem szólaltak meg a toronyóra haragjai.

A Rajabai Tower

A Zytglogge órája

A Torre dell'Orologio órája

A Prágai Orloj

A Szpasszkaja-torony

A mai modern időkben bár még mindig használják a toronyórákat, elsősorban történelmi, művészeti, esztétikai értékük van. Az eleinte egyszerű, csak a hasznosságra törekvő órák később művészeti alkotásokként, komoly tervezéssel és megmunkálással születtek meg. Ennek is köszönhetően néhány toronyóra (pontosabban az óraszerkezet és az annak helyet adó óratorony) világhírű, ikonikus eleme lett egy-egy városnak. Ilyen például a londoni Big Ben, a mumbai Rajabai Tower, a moszkvai Kremlben a Szpasszkaja-torony, a velencei Óratorony (Torre dell'Orologio), a berni Zytglogge vagy a prágai asztronómiai toronyóra (Orloj).