Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

1601. október 24-én halt meg Tycho de Brahe

1572-ben egy új csillagot fedezett fel, amit "nova" csillagnak nevezett el.

Nemesi családba született, elég jó módban ahhoz, hogy mindig megtehesse, amit akart. Egy napfogyatkozás felkeltette érdeklődését a csillagászat iránt. Első obszervatóriumát 1571-ben Augsburgban rendezte be, itt figyelte meg a Cassiopeia csillagképben 1572-ben fellángolt szupernovát. Ez a felfedezése, amit a „Nova Stella” címmel publikált (1573), híressé tette. II. Frigyes dán király 1575-ben neki ajándékozta a dán partoktól mintegy 10 km-re fekvő Ven szigetét, ahol kora legjobban felszerelt csillagvizsgálóját építette föl, melyet Uranienborgnak nevezett el. Itt produkálták a távcső előtti csillagászat kimagaslóan legpontosabb megfigyeléseit. Minden mérőeszközből négy példányt tartottak, és a kiválasztott égi objektum helyzetét négy csillagász párhuzamosan mérte.

 

 

Ezzel a módszerrel sikerült a mérések hibáját a korábbi mérések töredékére (körülbelül két ívpercre) csökkenteni. Fiatal éveiben itt dolgozott Olaf Römer is, aki később elsőként határozta meg a fény terjedési sebességét. Egy üstökös pályáját megfigyelve Tycho Brahe rájött, hogy az a Holdon kívülről a Föld felé közeledik. Ezzel egy sor tudományos dogmát döntött meg egy csapásra:

1. bizonyította, hogy az üstökösök („hajas csillagok”) nem légköri jelenségek;

2. bizonyította, hogy a Holdon kívüli szférában is vannak változások (már a nova megfigyelésének is ez volt a jelentősége);

3. bizonyította, hogy a Holdon kívüli szférában nincsenek olyan, a mozgást gátló „héjak”, amikre a bolygók rögzítve lennének.

Egy másodperc pontossággal kiszámította a csillagászati év hosszát, felfedezte a Hold pályájának egyenetlenségeit. Világképe a heliocentrikus és a geocentrikus közötti, kompromisszumos, átmeneti jellegű volt. Az éteri világ új jelenségeiről című főművében elfogadta Kopernikusznak azt a tézisét, hogy a bolygók a Nap körül keringenek, a Földet azonban nem bolygónak tekintette, hanem a világmindenség mozdulatlan középpontjának – mivel semmilyen más módon nem volt képes megmagyarázni, hogy miért esik minden tárgy a Föld középpontja felé. 1597-benTycho Brahe elfogadta II. Rudolf meghívását Prágába. Itt fogadta asszisztensévé Johannes Keplert. Tudományos hagyatékát a nála lényegesen képzettebb matematikus Kepler dolgozta fel; ezekből alkotta meg a bolygómozgás három alaptörvényét.

Kapcsolódó linkek