Évfordulók, események
...és ez történt még a mai napon
1940. június 29-én halt meg Paul Klee
Klee élete során több művészeti központban megfordult, Münchentől Párizsig, majd a Bauhausban betöltött tanári munkája révén Weimarban és Dessauban, később Düsseldorfban, de mi ndvégig saját elveit követte: "A művészet nem másolja a láthatót, hanem láthatóvá tesz."
Klee pszichikus improvizációi, művészete bármilyen meglepő, a költészettel rokonítható: a metaforákkal, analógiákkal, egyéb költői képekkel való párhuzamok alapján. Azt vallotta, a "kép" lényege, hogy az ember magát és a világot maga körül benne érzékelje, hasonlóan a mozgáshoz és az egyensúlyhoz is.
Mély hatást gyakorolt rá az internacionális gótika. Klee ugyanakkor ráébredt a gyermekrajzok jelentőségére is (híres, műveiből létrehozott mappájába saját három-négy éves kori rajzait is felvette), valamint tanulmányozta a törzsi művészetet.
Egészen korai, útkereső szakaszában is festett már üvegre, számos új grafikai-festészeti eljárás is az ő nevéhez kapcsolódik: a leghíresebb ezek között az olajátviteles technika, mely egy fedőlapról egy ceruza vagy toll nyomán "átrajzolt" vonalak átvitelét jelenti egy egységesen olajjal bevont középső lapról egy harmadik, alsó lapra.
A Bauhausban 1920-tól betöltött szerepe (először a könyvkötő műhely, majd az üvegkép műhely vezetése) meghozta neki, a "Bauhaus Buddhája"-ként emlegetett festőnek a világhírt, ám a nácik németországi hatalomra jutásával hazatért Svájcba, és egy "hieroglifikus" festészet művelésébe kezdett, valamint folytatta a még Németországban, Düsseldorfban elkezdett próbálkozásait egy újfajta divizionizmus kifejlesztésére. Pedagógiai munkásságának legfontosabb eleme az 1925-ös Bauhausbuch, a Pedagógiai vázlatkönyv.