Évfordulók, események
...és ez történt még a mai napon
1965. augusztus 21-én találták meg Samut
„Mert mi is történt ezen a napon Vértesszőlősön?
Megtaláltuk a „Hominida II”-t (a „Hominida I” a gyerekfog-lelet) egy olyan tarkócsont képében, amelyen a hozzá nem értő is az első pillanatban látja a Homo erectusra jellemző nagy tarkó-tarajt, a csontfal hihetetlen vastagságát (16 mm a legvastagabb ponton); az egész tarkócsont feltűnő robuszticitását. Ha a gyerekfogak képviselték is az első embermaradványokat Vértesszőlősön, ez a tarkócsont viszont reprezentálja az embert. Ez már másolható, kiállítható, mérhető, kétségtelen Homo erectus lelet, nemcsak az antropológusoknak szól, hanem a régészeknek, a nagyközönségnek is. Neve: Sámuel.
Mert az első „ez az! Ez ember!” – felkiáltásom után hozzám fordul Futó Jenő:
– A neve Sámuel! Emlékszik, tanár úr, azt mondtam: ha én találok embert, Sámuelnek nevezem el.
Egy gyöngyszem a Vértesszőlős-véletlenek sorozatából:
Néhány hét múlva valaki azt mondja nekem:
– Tudom, hogy miért adtátok a leletnek a Sámuel nevet!
– Honnan tudod? – kérdem én –, hiszen Futó Jenőt nem ismered, s nem tudhatod, hogy…
– Ki az a Futó Jenő, és mi köze a dologhoz? – kérdi ismerősom. – Amikor találtátok, augusztus 21-én, Sámuel napja volt!
Nem akartam elhinni, amíg meg nem néztem a naptárt. Valóban Sámuel napja volt…”
(forrás: Vértes László: Kavics Ösvény. A vértesszőlősi előember regénye. Gondolat, 1969, 105.o.)
A Vértesszőlős Őstelep mésztufabányájából előkerült 6-7 éves előember mintegy 350 ezer évvel ezelőtt élt. A lelet egyedülálló: nem csak az ember ősének csontmaradványait találták meg itt a telepen, hanem vele együtt általa használt eszközöket, akkor élt állatok és növények lenyomatait is. A leletek (másolatai) ma a Magyar Nemzeti Múzeum vértesszőlősi bemutatóhelyén tekinthetőek meg.
