Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

1965. szeptember 25-én átadták az 555 ágyas Városi Kórházat

Egy évvel később a kórházban „a kisegítő személyzettel együtt összesen 467 személy áll a gyógyítás szolgálatában”.

„A dunaújvárosi kórház története a város alapításával, az egészségügy első kényszerű lépéseivel vette kezdetét. Gondoskodni kellett 1950-től a város építkezésében részt vevők egészségügyi ellátásáról. Először a Május 1. utcai orvosi rendelő mellett szerveződött 40 ágyas fektető, az orvosi feladatok ellátására a városban élő 3-4 orvos mellé a budapesti klinikákról jöttek segíteni havonkénti váltásban kollégák. […] A kórház alapját képező fektető 1952-ben egy bérház épületébe költözött, ahol ideiglenesen, két alapszakmával (belgyógyászat, sebészet) kis kórház létesült. […] A város lakossága ezalatt rohamosan gyarapodott. Az ideiglenes kórház zsúfoltsága, az elmaradott működési feltételek miatt az egészségügy akkori vezetői (Liptai László dr. városi főorvos, Groszman Sándor dr. kórházi igazgató ás mások is) már az 1950-es évek elejétől hosszú harcot vívtak egy új, minden igényt kielégítő kórházért. Sok huzavona után ez végre 1965-ben elkészült és elkezdte működését.”

forrás: Kórház a város szívében... = Szent Pantaleon Kórház 1965-1996. Dunaújváros. 1996. 5-6.p.

 

A kórház épülete A kórház épülete A kórház aulája A kórház aulája Kórterem Kórterem

 

Az új sztálinvárosi kórház tervei a város főépítészének, Weiner Tibornak szempontjai alapján a Középülettervező Irodában nagy vonalakban elkészültek, és rövidesen kivitelezés alá kerülnek. A tervezési munkákat a Középülettervező Iroda tervező mérnöke, Farkasdy Zoltán elkészítette.” A mérnök így nyilatkozott a Sztálinvárosi Hírlapnak a kórház tervezésének legfőbb szempontjairól „A tervezésnek azt a feladatot kellett megoldani, hogy közvetlenül a város központi fűtésének háta mögött, a fő út forgalmából elérhetően, napsütéses kórházparkkal, a környezethez beilleszkedő épületeket hozzon létre. Külső megjelenésében tükrözze kórházi jellegét, és hangsúlyos pontja legyen a sztálinvárosi dunapartnak. Az épület maga három főrészből áll. Egy ötemeletes T. alakú főépülettömbből, és a vele egybeépített, hozzá szervesen kapcsolódó gazdasági és kiszolgáló épületcsoportból. Hozzátartozik egy különálló, de a gazdasági épületcsoporttal összeköttetésben lévő fertőzőépület is.”

forrás: Király Pál: Az új városi kórházról nyilatkozik a tervező és a város főépítésze = Sztálinvárosi Hírlap 1958. 08. 19. 2.p

 

„Az Ybl Miklós-díj 1. fokozatát kapta Farkasdy Zoltán, a Típustervező Iroda építésze, a dunaújvárosi kórház és a Budapest Uri utca 32. számú lakóépület tervezéséért.”

forrás: Kiosztották az idei Ybl Miklós-díjakat = Dunántúli Napló 1963. 04. 16.

 

„Ha ma fognék hozzá, sok mindent már másképp csinálnék. De a küzdelem így is megérte.”

forrás: Búcsú az épülettől – az építész mérlege = Magyar Építőművészet 1967. 3.sz.

 

„A kórház építésének megkezdése után nagyon sok akadályozó tényező merült fel, úgy hogy 1963 év utolsó hónapjai helyett csak 1965-ben tudtuk a kórházat átvenni.”

forrás: Dr. Liptai László: Új kórházunk = Tanácstagi Híradó 1965. 2. sz. 9-10. p.

 

Baleseti műtő Baleseti műtő Műtő Műtő Röntgen Röntgen

 

A régi, ideiglenes kórházhoz képest már 555 ágy és új osztályok, előzőleg nem képviselt orvosi szakterületek szolgálták a betegeket az új kórházban. „A Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága keddi ülésén értékelte a kórház egy esztendős működését és megállapította, hogy egészségügyi intézményünk sikeresen túljutott a kezdeti nehézségeken és ma már színvonalasan látja el feladatát. Az intézményben 56 orvos, három gyógyszerész, 202 egészségügyi középkáder dolgozik, és a műszaki, valamint a kisegítő személyzettel együtt összesen 467 személy áll a gyógyítás szolgálatában.”

forrás: Egy éves az új kórház = Dunaújvárosi Hírlap 1966. 10. 21. 3.p.

Kapcsolódó linkek