Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

1864. december 8-án halt meg George Boole

Az angol matematikusról nevezték el a közismert Boole-operátorokat

Az angol matematikus, filozófus „szegény családban született, matematikai ismereteit nagyrészt önképzéssel szerezte. Tizenhat éves korában anyagi okokból abba kellett hagynia tanulmányait, tanító lett, több iskolában tanított. Több matematikai folyóiratban is publikált, ezért, bár nem volt egyetemi végzettsége, 1849-ben kinevezték a corki Queen's College matematikaprofesszorának.

Alapvető fontosságú eredménye volt, hogy felismerte: a logikai állítások és következtetések algebrai műveletekhez hasonlóan fogalmazhatók meg. Az általa megalkotott Boole-algebra igazi jelentőségét körülbelül hetven évvel Boole halála után Claude Shannon ismerte fel filozófiai tanulmányai során. Ő bebizonyította, hogy a Boole-algebra segítségével végezhető az elektromechanikus relék rendszerének a tervezése. A Boole-algebra Shannon közreműködésével az egész modern számítástechnikának, a digitális korszaknak elméleti alapjává vált.”

forrás: Boole, George (tudósnaptár)

 

„Egy addig ismeretlen ambiciózus és éles elméjű lincolni iskolai tanár, George Boole (1815-64), megírta az első matematikai logika könyvet. Boole Augustus De Morgan barátja lett, és mellé állt annak a skót filozófussal, Sir William Hamiltonnal […] a logikáról folytatott vitájában.

A vita ma már érdektelen, de ez ösztönözte az autodidakta matematikus és nyelvész Boole-t, hogy 1847-ben megírja A logika matematikai vizsgálata című művét. Ugyanebben az évben jelent meg De Morgan saját könyve is Formális logika címmel. Két évvel később, valószínűleg De Morgan közbenjárására, Boole-t kinevezték az akkoriban alapított corki Queens College matematikaprofesszorának. Boole következetesen vallotta, hogy a logika szabályait nem a hétköznapi nyelvből kell származtatni, hanem tisztán formális elemekből kell azokat megalkotni. Csak a kész logikai szerkezet meglétével kerülhet sor bármiféle nyelvi értelmezésre.

Elutasította a görög hagyományt, hogy a matematika a számok és mennyiségek tudománya volna, és azt állította, hogy bármilyen konzisztens szimbolikus logikai rendszer lehet a matematika része. Most első alkalommal találkozhatunk itt azzal az állásponttal, amely szerint a matematika nem annyira a tartalomtól, mint inkább a struktúráról szól. Ezeket a gondolatokat A gondolkodás törvényeinek vizsgálata (1854) című művében fejtette ki; ezzel létrejött a formális logika és egy olyan új algebra is, amelyet ma Boole-algebrának nevezünk. Lényegét tekintve a Boole-algebra a dolgok úgynevezett osztályainak az algebrája. A változók, például az x, itt már nem számot jelölnek, hanem azt a mentális műveletet, amellyel egy adott univerzumban kijelölünk egy osztályt. Így például x jelölheti a „férfiak” osztályát, az „emberek” univerzumában. (…)”

(forrás: Mankiewicz, R.: A matematika históriája. HVG Könyvek, 2006, 135.o.)