Évfordulók, események
...és ez történt még a mai napon
1789. július 19-én született John Martin
1789. július 19-én született egy kis dél angliai faluban, egy egykori vívómester negyedik fiaként. Édesapja Newcastle-be küldte tanoncnak, hogy címerfestészetet tanuljon, azonban leendő mesterével nézeteltérésbe kerültek bérét illetően, így végül Boniface Musso olasz művészhez került. Mesterével 1806-ban Londonba költözött, ahol mindössze 19 évesen megházasodott: rajzórákat tartott, szépia vízfestményeket készített, porcelánt és üveget festett, hogy eltartsa magát.
Joshua Commanding the Sun
to Stand Still upon Gibeon
Első olajfestményét 1810-ben elküldte a Royal Academy-re, ahol azonban nem állították ki. 1811-ben újra próbálkozott – sikerrel: A Landscape Composition című alkotását a nagyteremben akasztották ki. A nagyközönség elé 1816-ban lépett a Joshua Commanding the Sun to Stand Still upon Gibeon című festményével; 1818-ban pedig már el tudta adni egyik festményét, a Fall of Babylon-t is.
Sadak in Search of
the Waters of Oblivion
A festményei mellett a mezzotinto technikával alkotott képei voltak igen népszerűek. Megélhetést gyakran nem is a festett képei, hanem az azokból készült rézmetszetek biztosították számára. Nem csak hazájában, hanem Franciaországban és Fall of Babylon Oroszországban is ismerték munkásságát. Mindezek mellett városépítészeti terveket is készített: London csatornahálózatáról és vasútrendszeréről készült ötleteit később fel is használták a gyakorlatban.
Szerette a tájképeket, a biblikus témákat, különösen az Ószövetség történeteit, és John Milton Elveszett Paradicsomához is készített illusztrációkat. Utolsó éveiben egy bibliai trilógiát álmodott vászonra: a The Last Judgment, a The Great Day of His Wrath és a The Plains of Heaven címűt. 1853-ban befejezte be, nem sokkal azelőtt, hogy egy stroke miatt lebénult volna a jobb oldalára. Soha nem épült fel belőle, és 1854. február 17-én meghalt.
Martin már életében is hatalmas népszerűségnek örvendett (bár voltak időszakok, amikor komoly kritikával illették képeit, és kissé mellőzött volt), és a mai napig tartanak alkotásaiból kiállításokat. Művészete hatással volt rendezőkre (D.W. Griffith, Cecil B. Demille, George Lucas); írókra (pl. Bronte-nővérek, Jules Verne, H.G. Wells) és művészeti irányokra egyaránt. Alkotásai megtalálhatóak brit, francia és amerikai művészeti galériákban is.