Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

1964. február 29.: partomlás a Duna dunaújvárosi partszakaszán

E napon bekövetkezett a város történetének legnagyobb méretű partcsúszása.

„Február 29-én reggel földcsuszamlás történt a Dunaújváros alatt elterülő partszakaszon, amelyet radari telepnek neveznek. Ez a túlnyomórészt felvonulási és műszaki épületekből, munkásszállásokból, étkezdékből, garázsokból állóföldszintes telep a város déli kijáratánál, a Vasművel szemközt terül el.

A dunaújvárosi szigettel szemben 20-25 méter magas löszpart húzódik. Ennek egy részét évtizedek óta Szakadópartnak nevezik. Itt következett be február 29-én virradóra az első földomlás.

Az errefelé lakó nép először mély, fenyegető morajlást hallott, mintha a föld alatt ágyúk ropogtak volna. Ekkor még nem történt semmi. Félórával később tompa dörrenések hallatszottak fel, a part szélén néhány széles repedés támadt. A repedések gyorsan tágultak, majd pedig 300 méter szélességben óriási robajjal leomlott a talaj. A földgörgeteg magával sodort egy munkásbarakot és néhány kisebb épületet. Szerencsére az ideiglenes munkásszállás lakói pénteken hazautaztak, így a földcsuszamlástól fenyegetett épületekben mindössze néhány ember tartózkodott, de azoknak is sikerült az ablakon keresztül elmenekülniük.

A becslések szerint 7 millió köbméter föld csúszott és omlott le a Duna medre irányában. Emberéletben nem esett kár.”

Pethő Tibor: Mi történt Dunaújvárosban? = Magyar Hírek, 1964. 04. 15.

 

„Körülbelül 1300 méter hosszúságban a radari partszakaszon 20-25 méter szélességben nagyjából 10 millió köbméter föld mozdult meg és csúszott a Duna felé. A Dunában kisebb szigetek keletkeztek, a magaspart szélén lévő épületek a mélybe zuhantak és tönkrementek. A folyamat meglehetős lassan zajlott, így az emberek ki tudtak menekülni: emberéletben nem esett kár.”

Őri Zoltán: Ahol a part szakad....(I.) = Dunaújvárosi Hírlap, 1996. 01. 13. 5.p.

 

„A helyreállítási munkák azonnal megkezdődtek. Azóta kialakult a Duna-parti részen mintegy 5 kilométer szakaszban az új vezető mű. E vezető mű a régi partvonaltól mintegy 80-120 méterre húzódik a Duna medrében, s ezt a Dunától elhódított területet kazettákra bontva, feltöltötték, illetve az északi részen még egynéhány kazetta feltöltésre vár. A szakadékos lösz partoldalt is eldolgozták. Nagy területen lépcsőrendszert építettek ki. Az egyes lépcsők nyolc méter szélesek és 3 méter magasak, másutt pedig rézsűzték a terepet. A földmunkákon túl a növénytelepítést is elvégezték, olyan fákkal ültették be a partvonalat, amely köti a talajt.”

(pusztai): Nyolc méter széles, három méter magas lépcsők.

Befejezés előtt a dunaújvárosi partszakasz = Népszava, 1968. 07. 05.

 

Németh Zsolt fotója Németh Zsolt fotója „A nyolc esztendő után megváltozott a táj – jelentős gépi, technológiai, emberi és anyagi erők felhasználásával rendezték a partot. Ma lépcsőzetes kiképzésével – néhol az eredeti növényzet meghagyásával – parkok létrehozásával, fák telepítésével, bonyolult, de összefüggő tárórendszerek kialakításával stabilizálták a partot. Rendszerbe foglalták a Duna medrét is.”

- gubacsi -: Omlott a part...= Fejér Megyei Hírlap 1972. 02.. 29.


 

 

Kapcsolódó linkek