Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

1909. december 30.: a Nyolcak első kiállítása

"A természet hívei vagyunk. Nem az iskolák látásával másoljuk. Értelemmel merítünk belőle."

A MIÉNK-ből kiváló legradikálisabb fiatalok 1909. december 30-án Keresők néven a Könyves Kálmán Szalonban az Új képek című kiállításon mutatkoztak be. Másfél évvel később, második kiállításukon pedig már Nyolcakként mint az első magyar avantgárd művészcsoport szerepeltek.

A tagok Kernstok Károly, Pór Bertalan, Czóbel Béla, Czigány Dezső, Tihanyi Lajos, Márffy Ödön, Berény Róbert és Orbán Dezső voltak. Kapcsolódott hozzájuk két szobrász, Fémes Beck Vilmos és Vedres Márk, és a szecessziós iparművész költőnő Lesznai Anna. Céljukat a következőképpen határozták meg:

"A természet hívői vagyunk. Nem az iskolák látásával másoljuk. Értelemmel merítünk belőle." Az impresszionizmus benyomás-elméletével szemben tehát racionális művészetet hirdettek. Művészetükben is a szerkesztésre, a komponálásra helyezték a hangsúlyt. Első kiállításukat, melynek főműve Pór Bertalan Család (1909) című képe volt, meg nem értés és felháborodás fogadta. A tárlat programja túllépett a képzőművészet határain: koncertek, felolvasások kísérték.

Második, szintén Új képek című kiállításukat 1911 áprilisában nyitották meg a Nemzeti Szalonban. Ezen meghívott vendégként Fémes Beck Vilmos és Vedres Márk is szerepelt alkotásokkal.

A kiállítás programképe Kernstok Lovasok a vízparton című képe lett. Harmadik kiállításukat ugyancsak a Nemzeti Szalonban rendezték, 1912-ben.

A célok ugyan közösek voltak, de a racionális művészetet a művészek különbözőképpen értelmezték. Kernstok szociális érzékenységről tanúskodó, sötét tónusú életképek, Pór Bertalan realista portrék és önarcképek sorozata, majd átmeneti plein air próbálkozások után fordult a "neós irány" felé. Czóbel Bélának, és Tihanyi Lajosnak nagybányai neós előélete volt, de mindannyiuk, így Márffy Ödön, Berény Róbert és Orbán Dezső számára is a párizsi tartózkodás volt meghatározó.

A tisztán festői problémákkal foglalkozó csendéletek, tájképek és portrék mellett a többalakos kompozíciókban a társadalmi elkötelezettség monumentalitásra való törekvéssel párosult. A Nyolcak társadalomformáló művészeteszményének egy új közösségi műfaj megteremtése lett volna az ideális kiteljesítője, de megfelelő megbízások híján ez nem valósulhatott meg. A csoport elsőként sajátította el a cezanne-i művészet elveit, felfigyelt a futurizmusra, valamint a kubizmus és az expresszionizmus eredményeit is részben ők közvetítették Magyarországra. Habár kijelölt céljaikat nem valósították meg maradéktalanul és egységes festői stílust sem hoztak létre, mégis ők az első magyar avantgárd művészcsoport.

forrás (hunga-art.hu)

Kapcsolódó linkek