Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

1857. május 13-án született Ronald Ross

A brit orvos Nobel-díjat kapott „a malária elleni tevékenységéért”.

1902-ben orvosi–élettani Nobel-díjat kapott a malária elleni tevékenységéért, kimutatta, hogy a parazita miként hatol a szervezetbe és ezzel megjelölte további eredményes kutatások irányát, illetve az eredményes gyógyítás lehetőségét”.

„Ronald Ross sohasem akart orvos lenni, szívesebben muzsikált és írogatott verseket. 1881-ben azonban, kifejezetten a szülői kényszerítésnek engedve, Indiában orvosi munkát vállalt. Maga is meglepődött, amikor rájött, hogy nagyon érdekli, miként terjeszthetnek betegségeket a szúnyogok. 1892-ben kezdett kizárólag a maláriával foglalkozni.”

A maláriás megbetegedésekért felelős parazitát (Plasmodium) 1880-ban egy francia tudós, Charles Laveran találta meg; a skót orvos, Patrick Manson pedig felismerte, hogy szúnyogok milyen szerepet játszanak annak terjedésében. Ross konzultált is Masonnal kutatásainak eredményeiről 1894-ben, majd újult erővel vetette bele magát a munkába.

1897. augusztus 20-án (ezt a napot ettől kezdve a „szúnyog napja”-ként emlegették) Ross felfedezte a Plasmodium parazitát az Anopheles szúnyogban, és rájött, hogy „amikor a rovar megszúrja az embert, majd belefolyatja nyálát a sebbe, hogy előkészítse a vér kiszívását, a parazita belekerül az emberbe”. Ross egy kis versikét is írt a felfedezés örömére:

„A piciny lényt ismerem már

Élve marad embersereg!

Hol van a fullánkod, Halál?

Nincs diadal, te Sír, neked!”

„Valamennyi fertőző betegség közül a malária (mal aria = rossz levegő) okozta hosszú idő óta a legtöbb emberi megbetegedést. Még a nagy civilizációk hanyatlásáért is – részben – a malária a felelős: az ősi Ceylon, a klasszikus Görögország és a római birodalom szétesésében egyaránt szerepe volt. Már az időszámításunk előtti 2. században azt tartotta Marcus Terentinus Varro római tudós, hogy a mocsaras vidékeket, ahol a szúnyogok tenyésznek, leghelyesebb elkerülni. De a 19. századig senkinek sem volt pontos elképzelése arról, hogy mi is lehet a malária oka. Ekkor azonban többen is hangot adtak véleményüknek, hogy a sárgaláz terjesztője – vektora – a szúnyog lehet.”

Mihelyt bebizonyították, hogy a szúnyogok terjesztik a maláriát, megkezdődhettek a szúnyogok kiirtását célzó intézkedések. A (megelőzés és gyógyulást célzó) gyógyszereknek és a szúnyogirtásoknak köszönhetően a fejlett országokban a maláriás megbetegedés igen ritka, de a trópusokon továbbra is gyakori. A WHO adatai szerint 2015-ben megközelítőleg 438 ezer ember halt meg maláriában, kilencen százalékuk Afrikában.

(forrás: Duin, N.: Az orvoslás története. Medicina, 1993, 94-95.o.)

Kapcsolódó linkek