Évfordulók, események

Zichy Mihály: Hídavatás A Budát és Pestet összekötő, a Margit-szigetdéli csücskét érintő Margit hidat 1876. április 30-án, délben adták át a forgalomnak. A 607 méter hosszú, majdnem 17 méter széles híd építési költsége akkor több mint 5 millió forint volt (ehhez később hozzáadódott a margitszigeti szárnyhíd 670 ezer koronás költsége is). Gyulai Pál író javaslatára nevezték el Margit-hídnak, IV. Béla magyar király lánya után – és ez az esemény ihlette Arany János: Hídavatás című balladáját is.

„A második világháború alatt a hidat aláaknázták. Az aláaknázott hídon a pesti mederágnak a parthoz csatlakozó nyílásában a robbanótöltetek felrobbantak és az ívtartót középen kettétörték A robbanás a legnagyobb forgalom közepette, szombaton déli 12 órakor, azóta sem tisztázott okból következett be, 1944. november 4-én. A robbanás ereje és a vízbe roskadó szerkezet a mederpillérre olyan hatalmas erőt adott át, hogy az elmozdult és mozgása átadódott a mederhíd következő ívére, a másik mederpillérre és a középpillérhez csatlakozó ívekre is. Ezek az ívek szintén eltörtek és a vízbe zuhantak. Csupán a középső pillér nagyobb tömege akadályozta meg azt, hogy az erőhatás tovaterjedése révén, a hídnak mind a hat nyílása a vízbe zuhanjon. A váratlan hídrobbantás alkalmával sok ember [egyes becslések szerint hatszáz] vesztette életét és sok jármű veszett a Dunába.

A Margit híd megmaradt részeit – a szárnyhíd kivételével, amelynek robbantása nem sikerült – a visszavonuló német csapatok 1945. január 18-án pusztították el. A hídból csupán a pillérek maradtak meg.”

(forrás: Dr. Gáll Imre: A budapesti Duna-hidak. Műszaki K., 1984, 62-63.o.)

Két évvel később nekiálltak a híd újraépítésének, és 1948. augusztus elsején adták át. 1978-ban nagyobb felújításon esett át, azonban a 2000-es évekre állapota igencsak leromlott. Emiatt 2009-2011 között komoly renováláson esett át, nagy figyelmet fordítva a műemlékek helyreállítására is.