Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

1380. szeptember 16-án halt meg V. Károly

A francia király uralkodása 36 éve alatt kiérdemelte a „Bölcs” jelzőt.

II. (Jó) János francia király és Luxemburgi Bonne legidősebb fia 1364-ben került a trónra a Valois-ház harmadik királyaként, és 14 éven keresztül uralkodhatott. Ez idő alatt képes volt fordítani az angol–francia viszony helyzetén, és a százéves háború (1337-1453) első szakaszának pusztítása után felvirágoztatta az országát.

1349-ben megvásárolta a délkelet-franciaországi Dauphiné tartományt: V. Károly egy francia aranyfrankon V. Károly egy francia aranyfrankon megkapta a dauphin (trónörökös) címet – később mind a cím, mind pedig a tartomány a mindenkori francia trónörökösöké lett. Apja az 1356-os poisters-i csata elvesztése után angol fogságba került. Míg Károly a fogság négy évére átvette az uralkodás súlyát, János a váltságdíjáról egyezkedett. Végül 1360-ban Brétignyben és Calaisban III. Eduárd angol királlyal békekötések születettek, amelyek értelmében az angol uralkodó lemondott a francia koronáért folytatott harcáról, és cserébe megkapta Délnyugat-Franciaország nagy részét, valamint 3 millió aranykoronát.

Károly 1364. április 8-án, János halála után lépett a trónra, s igen sok feladata volt. A belső elégedetlenséget, belharcokat meg kellett szüntetnie, és felvette a már régen kezdődött harcot a navarrai II. (Gonosz) Károllyal Burgundia területéért is. 1369-ben kiújult az Anglia elleni háború is, mivel Franciaország nem teljesítette a szerződésben vállalt kötelességeit. Az angolokkal szembeni csatározások – sikerek és kudarcok sora – után végül 1375-re a franciák által elvett területek nagy részét visszahódította, sőt, később olyan hadiflottát is össze tudott állítani, amellyel megtámadhatták az angol kikötőket.

Az ország belső békéjének megteremtése és területeinek visszaszerzése mellett szerepet játszott a nagy nyugati egyházszakadásban is. A bíborosok 1378-ban megválasztották VI. Orbán pápát, majd azzal elégedetlen lévén később VII. Kelement. V. Károly pedig a francia származású Kelement támogatta, akinek székhelye Avignonban volt. Végül a királyt is elérte a a 14. század közepén újból kitört pestisjárvány, és 1380. szeptember 16-án meghalt. Feleségétől, Bourbon Johannától 9 gyermeke született: közülük Károly lett a trónörökös, akit Szeretett vagy Őrült Károlyként is emlegettek.

„A művelt és vallásos király fényűző udvart teremtett, és sok tanult embert gyűjtött maga köré. Újjászervezte a hadsereget, új hajóhadat hozott létre, megváltoztatta az adórendszert, szövetséget kötött Flandriával, Spanyolországgal és Portugáliával, s átalakíttatta a Louvre-t – helyet adván a nagyszerű könyvtárának.”

(forrás: Uralkodók és dinasztiák. Magyar világ K., 2001, 357.o.)