Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

1844. február 20-án született Munkácsy Mihály

Az egyik legnagyobb magyar festő életéből Dallos Sándor írt kétkötetes regényt A nap szerelmese és Aranyecset címmel.

„A magyar festőművészet egyik legnagyobb mestere, a realizmus kiemelkedő képviselője. Korán árvaságra jutott, s asztalosinasnak adták. A szülői ház emlékei, az inaskodás nyomorúsága s a szegényparasztok mindennapi, nehéz életének képei végigkísérik egész életén. Tehetségét fölfedezve Szamossy Elek és Ligeti Antal a vécsi főiskolára küldik, majd onnan Münchenbe, illetve Düsseldorfba kerül. Itt festi meg első, világhírű festményét, a Siralomház-at, amelyet a párizsi Salon aranyérmével tüntetnek ki, valamint a Tépéscsinálók-at, ennek sikere véglegesen Párizsba költözteti.

Ásító inas Ásító inas Tépéscsinálók Tépéscsinálók Éjjeli csavargók Éjjeli csavargók Siralomház Siralomház Rőzsehordó nő Rőzsehordó nő

A kezdeti párizsi esztendők egyben művészetének legtermékenyebb évei is. Éjjeli csavargók, Búcsúzkodás, Köpülő asszony, Zálogház – a mai napig világhírűek, realista felfogású kompozícióinak legjobb darabjai, pedig az igazi siker, vagyis a három nagy remekmű, amelyhez hasonlót csak Rembrandtnál ismer a korabeli kritika, Milton, Krisztus Pilátus előtt és a Golgota még csak az ezek után következő évek termékei.

Hazafelé Hazafelé Vihar a pusztán Vihar a pusztán Poros út I. Poros út I. Colpachi park Colpachi park

De Marches báró özvegyével kötött házassága a divatos festő légkörét teremti meg körülötte, s nagy számban készített, díszes enteriőrjei, annak ellenére, hogy sok festői értéket képviselnek, lényegében elfordulást jelentenek igazi karakterétől s lehetőségeitől. Tájképei azonban – mint a Colpachi park, a Kukoricás – még így is kiemelkedőek.

Ecce Homo (1895/96) Ecce Homo (1895/96) Krisztus Pilátus előtt (1881) Krisztus Pilátus előtt (1881) Golgota (1884) Golgota (1884)

Későbbi művei közül a régi képei nagyságát idézik: Liszt, Ecce Homo, Honfoglalás című alkotásai is, a Sztrájk pedig a munkásmozgalom első ábrázolása a magyar képzőművészetben. Idegbaja egyre jobban elhatalmasodik, az endenichi szanatóriumba szállítják, s ott hosszas szenvedés után 1900-ban hal meg.”

(forrás: Dallos Sándor: Aranyecset. Szépirodalmi K., 1979, borító hátoldala)

Kapcsolódó linkek