Évfordulók, események

"... Willi robbant be a szobába és lélekszakadva kérte Anna Berthát, hogy öltözzön fel és jöjjön vele a laborba, oda, ahová Anna Berthának még sohasem volt szabad belépnie. Anna Bertha szívdobogva, kapkodva öltözött, tudta, hogy ez a karácsony más lesz, mint a többi, s valamiképp azt is érezte, bár nem tudta volna megmagyarázni, hogy miért, hogy ez a karácsony nem csak számukra, Anna Bertha és Willi, de az egész világ számára emlékezetes lesz. Willi sietve beterelte a titkos laborba, majd komoly képpel behajtotta az ajtót.

Anna Bertha olyan izgatott volt, mintha maga Jézus akarna a würzburgi házukban újból megszületni. Kétségtelenül érezhető volt valami az újjászületés semmihez sem fogható érzéséből, amikor Willi egyszer csak hozzáhajolt, és azt mondta elfúló hangon, kérem a kezedet, amit Anna Bartha úgy értett, hogy Willi újra megkéri a kezét és ezért szorongatja éppen a tőle kapott gyűrűkkel ékesített ujjakat. Willi ekkor ráhelyezte a kezét valamiféle lapra, matatott a műszereivel, majd holtsápadtan egyszer csak közölte, hogy kész.

Készen van a kép. Miféle kép, kérdezte bizonytalanul Anna Bertha, s ekkor Willi ekkor felmutatta neki az első, X-sugárral (valójában Anna Bertha-sugárral) készítette képet, amelyen az ő kezének a csontozata látható, megfosztva húsától, ám az őket Willit és az Anna Berthát összekapcsoló jegy- és karikagyűrűkkel ékesítve."

(forrás: Bán Zsófia: Frau Röntgen keze in: Bán Zsófia: Amikor még csak az állatok éltek Bp. Magvető, 2012. 17. l.)

Wilhelm Konrád Röntgen, a müncheni egyetem tanára 1895-ben fedezte fel az általa X-sugárzásnak nevezett sugárzást. 1895. november 9-re virradó éjjel a katódsugarakkal kísérletezett, amikor észrevette, hogy a katódcső falából láthatatlan sugárzás indul ki. Hogy a katódsugarak által létrehozott gyenge fluoreszkáló fényt is láthassa a kisülési csövet teljesen átlátszatlan fekete papírba burkolta.

Azt tapasztalta, hogy a közelben elhelyezett fluoreszkáló só mindannyiszor élénken világít, ahányszor a kisülési csövet bekapcsolta, annak ellenére, hogy semmiféle látható fény, még kevésbé a katódsugarak, nem  érhette közvetlenül. A felfedezés ilyenformán a véletlen műve, hiszen Röntgen kísérletének célja nem ez volt, és a fluoreszkáló só is egy másik kísérlet céljára volt előkészítve. Röntgen azonban felfigyelt az ismeretlen sugárzásra és egy kísérletsorozattal rövid idő alatt megállapította az új sugárfajta mindazon tulajdonságát, amelyek ismerete az azonnali gyakorlati felhasználáshoz szükségesek voltak.

Felfedezése rendkívüli jelentőségű az orvostudományban, a műszaki tudományokban és a kísérleti fizikában. Az ő nevét viseli a besugárzási dózis alapegysége (1 R=0,000258 C/Kg), felfedezéséért 1901-ben Nobel-díjat kapott.