Évfordulók, események

Az első tervet Maurice Koechlin, Eiffel tervezőirodájának vezetője készítette Émile Nouguier közreműködésével 1884 nyarán. A terveket mindenképpen megvalósítani akaró Eiffel felajánlotta a tornyot Amerikának, Spanyolországnak, még Magyarországnak is. Sehol nem kellett. Végül Párizsban nevezett egy pályázaton, amelyet a francia forradalom 100. évfordulójára írtak ki. 1889-re egy monumentális épületet akartak építeni a Mars-mezőn, amely a francia nemzet nagyságát jelképezi.

 

Több, mint száz pályamunka közül végül az Eiffel & Cie cég mérnökei által tervezett "300 méteres torony" tervét választották ki. Alig két évet kaptak a megvalósítására. A tervrajzokat 30 mérnök készítette. Még a munkálatok elkezdése előtt nagy felháborodást váltott ki ez a "monstrum". Sok híres francia művész, köztük Charles Garnier, Charles Gounod és Alexandre Dumas is ellenezte, hogy Párizs szépségét egy ilyen "gyárkémény" tönkretegye. Eiffel azonban erre így reagált: "Nem bízunk a nagy emberekben." Az építkezést tehát elkezdték.

 

Az építőmunkásokat hegymászók és tengerészek közül toborozták főleg a nagy magasság miatt. Mivel a Szajna vízszintje alá kellett alapozni, nagyon nehéz dolguk volt, meg kellett gátolni a víz behatolását. A tornyot 2,5 millió szegecs tartja össze, valamint több, mint 12 000 elemből áll. A munkások éjjel-nappal, télen és nyáron, hidegben és melegben egyaránt dolgoztak. Többször sztrájkoltak is, azonban szerencsére az építkezésnek csak egy áldozata volt. Eiffel néhány francia híresség társaságában felgyalogolt a torony csúcsára 1665 lépcsőfokon és kitűzte a francia zászlót. Ebben az időben ez volt a világ legmagasabb építménye és az is maradt egészen a Chrysler Building felépítéséig.

 

Kezdetben lépcsőn lehetett csak feljutni a toronyba, mivel a lift még nem készült el. Eleinte nagyon kényelmetlen liftek vezettek fel a csúcsig, a korszerű lifteket az 1980-as évek körül Korda Dezső tervezte. Eredetileg a tornyot 1909-ben le kellett volna rombolni, de mivel innen sugározták az első párizsi rádióadást, megmenekült. Kutatások színhelyévé vált. Eiffel is végzett itt aerodinamikai kutatásokat, többek között ejtőernyővel kapcsolatos kísérleteket. Többször eladták a tornyot ócskavasként, Victor Lustigot életfogytiglan bebörtönözték miatta. Az I. világháborúban a francia csapatok innen hallgatták le a németek üzeneteit.

 

A II. világháborúban a németek fegyvert akartak belőle önteni, Hitler fel akarta robbantani. Szerencsére megkegyelmeztek neki, műemlékké nyilvánították , így még ma is gyönyörködhetünk benne. Jelenleg a televízió-és rádióantennákkal együtt 320,75 m magas. Található rajta étterem, posta, sok butik, kiállítóterem, sőt, a Figaro újság szerkesztősége is itt működik.