Évfordulók, események

A Föld gömb alakját már az ókori görögök is tényként kezelték, s bizonyítani is tudták. A reneszánsz idején jutottak addig, hogy ezt az elméleti elgondolást bebizonyítsa.

 

Fernando Magellán - eredeti portugál neve Magelhaes - születési dátuma, helye bizonytalan: 1480. táján született Sabrosában vagy Portóban. Részt vett Albuquerque 1506-1511 közötti kelet-indiai expedícióiban. Később benyújtott egy tervezetet a Maluku-szigetek nyugati irányban való elérésére, de javaslatát elvetették.

 

1517-ben sértődötten Spanyolországba ment, s ott egy portugál csillagásszal, Ruy Faleiróval bejelentették az Indiai Tanácsnál, hogy a portugál tulajdonban lévő Fűszer-szigeteknek az 1494. évi tordasillasi, a világot a spanyolok és portugálok között felosztó egyezmény szerint Spanyolországhoz kellene tartozniuk.

 

Magellán azt is bizonygatta, hogy az Atlanti- óceán és a Déli-tenger (a Csendes-óceán) közt kapcsolat van. Hosszas alkudozás után aláírták a szerződést: Károly király vállalta, hogy a kincstár felszerel öt hajót, s ellátja két évre elegendő készlettel. Faleiro visszalépése után Magellán maradt a vezető. A tengernagyi lobogót a 110 tonnás Trinidadra húzatta fel. A 239 fős flottilla 1519. szeptember 20-án elindult, ám csakhamar viszály tört ki Magellán és a spanyol kapitányok közt.  Novemberben elérték Dél-Amerikát. Felfedezték a San Matias-öblöt,a San Julian-öblöt, ahol Magellán elhatározta, hogy áttelelnek. Itt a spanyol tisztek fellázadtak, mivel kelet felé, a Jóreménység foka érintésével akartak a Fűszer-szigetekre menni. A zendülésen Magellán úrrá lett, néhány tiszt halála árán.

 

Május közepén a Santiago felderítés során egy sziklás parton szétzúzódott. A legénység egy fő kivételével megmenekült. A környéket magas indiánjairól Patagóniának nevezték el. (Spanyolul a patagon "nagylábút" jelent.) Augusztus végén elindultak, s elérték a Santa Cruz folyót. Október 21-én a déli szélesség 52. fokán, a Szűz-foknál nyugatnak fordultak. Két hajó előrement, s jelentették: találtak átjárót a Déli-tengerhez! Ám még soká bolyongtak a szigetek között, míg valóban kijáratot leltek. A szűk, hegyek közti csatornán hajózott, az indiánok őrtüzeiről Tűzföldnek nevezték el a vidéket. 38 nap múlva, 1520. november 28-án jutottak ki a szorosból. 110 napig hajóztak a Csendes-óceánon, és 1521. március 6-án, 17 ezer km után érték el a mai Fülöp-szigeteket.

 

A Sulu-tengeren át elérték Borneót, végül 1521. októberében bukkantak az áhított Fűszer-szigetekre. Itt szegfűszeget, szerecsendiót és más fűszereket vásároltak, majd elhatározták, hogy a Trinidad Espinoza vezetésével visszamegy Panamába, del Cano pedig, aki a Victoria kapitánya lett, nyugat felé tér haza. A Trinidadot visszakergette egy vihar, a Fűszer-szigeteken a portugálok elfogták őket, s csak négyen jutottak haza, 1526-ban. A Victoria 1522. májusban megkerülte a Jóreménység fokát, s végül 1522. szeptember 22-én ért Spanyolországba, körülhajózva a Földet. Az eredeti legénységből csak 18-an érkeztek haza.

 

A hajóút a világ térképeinek teljes átrajzolását eredményezte. Kiderült, hogy a földfelszín nagyobb részét tenger borítja, amely egységes világóceánt alkot.