Évfordulók, események

Észrevétlenül csent el a nézők zsebéből kisebb tárgyakat, kiolvasta gondolataikat, használta azt a mintegy 5000 trükköt és kombinációt, amit e területen ismert. Rodolfo, polgári nevén Gács Rezső, a legnagyobb magyar mágus, s az egyetlen, akit az évszázad leghíresebb bűvészeiről Amerikában megjelent könyvben a magyarok közül megemlítettek.

Egy Nagyfuvaros utcai betűszedő fiaként látta meg a napvilágot . Mint mindenre rácsodálkozó, minden lében kanál kisgyereknek egy kínai gyöngyárus egyszer megtanította egy bűvészmutatványra. Mikor következő nap barátait kápráztatta el frissen szerzett tudásával a Mátyás téren, felfigyelt rá egy éppen arra sétáló elegáns úr, ki maga is kedvelte a bűvészkedést. Ódry Zuárd volt ő, ki épp a Magyar Mágusok Szövetségének elnöki posztját is betöltötte akkoriban. Felfedezte és pártfogásába vette az ügyes kezű kisfiút, aki később Rodolfo néven lett világhírű. 

Pályája 1930-ban indult el a Fővárosi Nagycirkuszban, de tehetségének híre hamarosan külföldre is eljutott. Fellépett Londonban, Lausanne-ban, Párizsban és Berlinben. "Tudományát" az Artista Akadémián, majd az Állami Artistaképző Intézetben tanította, s könyvet is írt művészetéről Vigyázat! Csalok! címmel, és összeállított egy bűvészládikát is, amely sok gyereknek vált kedvenc játékává.

Még hetven éves kora után is napi négy órát gyakorolt, miközben egy kétméteres tükör előtt állva ellenőrizte mozdulatait. Művészi alázatát bizonyítja, hogy a legegyszerűbb helyeken, a legszegényesebb körülmények között éppoly igényes előadást tartott, mint a csillogó színpadokon, neves helyeken. Minden fellépésre úgy készült, mintha az élete függött volna tőle. Hitvallása a következő volt: "Az a művész aki meg van magával elégedve, az nem művész többé. Az meghalt."